Az örök szingli nem tartja magát szinglinek, csak most épp nincs senkije. Épp sosincs senkije, valahogy mindig így jön ki a lépés. A kifejezésért viszont rettenetesen haragszik, mert valamiféle pejoratív élt érez ki a szóból, sőt, párkapcsolatban élő, beképzelt ismerőseire is, akik a háta mögött ezzel a szóval illetik őt. Igazán felfoghatná már mindenki, hogy neki ez így tökéletesen megfelel, nincs szüksége egy koszos, büdös, állandóan borostás hapira, aki minden bizonnyal csak kihasználná, becsapná, megalázná, majd félredobná, mint a kapcarongyot.

Őt, aki bizonyítottan rendkívül okos teremtés, és kiváló elemzőképességgel, kristálytiszta logikával van megáldva. Megbízható, céltudatos, talpraesett, rettenthetetlen, aki olykor – ha a szükség megkívánja – kemény is tud lenni. Mindezek miatt nem véletlenül örvend osztatlan népszerűségnek nagy múlttal rendelkező munkahelyén. Tisztelettel és elismeréssel néznek fel rá, tudják, hogy bármikor, bármilyen esetben számíthatnak rá, mert őt nem várják otthon hátráltató körülmények.
Tökéletesen tudatában van annak, hogy már milyen sokat tett le arra a bizonyos asztalra, hogy méltán megbecsült munkaerő, aki nélkül nem tartana ott a cég, ahol. Segít a kevésbé hozzáértő kollégáknak, túlórázik, továbbképzésekre jár és fejlődik. Ünnepek alkalmával viszont csak hosszas unszolásra vállalja el a munkát, nehogy úgy tűnjön, melómániás, mert nem az, igazán nem. Van hobbija, kedvtelései és kedvenc szabadidős tevékenységei.
Imádja a Jóbarátokat, és minden vicces, jópofa sorozatot, valamint a Vészhelyzetet, a Doctor House-t, a Született feleségeket, egyszóval az összes magányos estékre kitalált könnyed vagy elgondolkodtatónak szánt sorozatot, melyek díszdobozos dvd-kiadásban ott sorakoznak közvetlenül a 107 cm képátlójú plazmatévé melletti polcon az első évadtól kezdve a legutolsóig.
Gyengéi a Forma-1 és tenisz kupa közvetítések, mindig van egy aktuális sportcsillag-kedvence, akiről nem titkolt elfogultsággal beszél, s akinek pályafutását rajongó lelkesedéssel követi végig. Addig sem kell a környezetében élő emberekkel foglalkoznia.
Kedvence miatt egészen rabjává válik az adott sportnak, maga is eljárogat néha teniszedzésekre, de ott csakhamar rádöbben, hogy az intenzív testmozgás nem neki való, ezért inkább visszaül a televízió elé, és csendben álmodozik tovább az izzadt és jóképű teniszbajnokról.
Ellenben külsejére sokat ad, hiszen az ő beosztásában nem tolerálható semmiféle igénytelenség. Naprakészen követi a divatot, haját kéthetente melíroztatja, mert nincs annál undorítóbb, mint a hárommilliméternyire lenőtt haj. Újabb és újabb frizurákat szemel ki magának a Cosmopolitanből vagy a Joyból, és meg is valósíttatja azokat jó hírű fodrászával, függetlenül attól, hogy mennyire áll jól neki. Mert nem is ez a lényeg, hanem hogy lássák, ő nem kampányszerűen foglakozik magával, hanem állandó jelleggel.
Az ápolt kéz munkájában elengedhetetlenül fontos, ezért a heti paraffinos kezelést és a szolidan elegáns műkörmöket soha nem hagyja ki a heti ritmusból. Szoliba is rendszeresen eljár, hogy egy kis egészséges színt kölcsönözzön bőrének, s az aranybarna ragyogással még a feszített munkatempót is jobban bírja. Mindez nála belülről fakadó igényesség, és még véletlenül sem a férfiaknak akar tetszeni, akik mind felejtősek. Vagy azért, mert iskolázottságban, intelligenciában és emberi kiválóságban nem ütik meg az ő igényszintjét, vagy azért, mert – érthetetlen módon - nem kell nekik.
Otthonát is belső igényességgel rendezi be. Állandóan csinosítgatva alakítja ki professzionálisan kényelmes és extrán szuper világát, ami csak az övé. Ő szerezte meg, ő robotolt érte, az ő ízlését dicséri, ezért nem hajlandó megosztani senkivel, még rövid időre sem.
Ennek ellenére vagy talán éppen ezért kétszemélyes baldachinos franciaágyban alszik, mert ő szeret cica módjára végignyújtózni az ágyikóban. Meg aztán egyszer hátha. De igazából sose… Az ikeás éjjeliszekrényben meg úgyis sok minden elfér, az is bőven elég a boldogsághoz, és annak még szájszaga se lesz reggelre.
Legújabb szerzeménye a csúcstechnológiás plazmatévé, ami igaz, hogy majdnem kétszázezerbe került, de simán megérte, kellett már. És így még a szegényebb rokonok is jól járnak: tökéletesen működő, ám nem síkképernyős tévéjét nagyvonalúan nekik ajándékozza.
Az új tévéhez aztán vesz 5.1-es hangszórókat, és a legoptimálisabb helyekre rakja a szobában, mert a Szex és New York egyértelműen élvezhetetlen 5.1 nélkül.
Nem nagyravágyó vagy telhetetlen, egyszerűen csak szereti meglepni magát apróságokkal. És hiába mondják az okosok, hogy mindez pótcselekvés, ő tudja, hogy nem az. Már második használatkor tapasztalta például masszázs zuhanykabinjának áldásos hatását. Boldog volt, mikor megvette, boldog volt, mikor kipróbálta, és azóta egyfolytában boldog, mert neki megadatott, hogy mindig azzal tusolhat. Ha lenne valami ótvar pasija, az úgyis csak elinná vagy ellovizná a pénzt, aztán ott állna télvíz idején masszázs zuhanykabin nélkül.
Csúcskategóriás, intelligens hűtőgépe dugig van pakolva ínyencfalatokkal, de mivel az élelmiszerek természete az, hogy egy idő után megromoljanak, egy hét múlva kidobja a libamájat, a prágai sonkát és az Old Amsterdamot. Most mit csináljon, ha megromlott, hát megromlott. Ez van, csak nem fogja a fölösleges ételeket elvinni a hajléktalanoknak, nem ők dolgoztak meg érte.
Szociális érzékenysége mellett környezettudatos is. Gyöngyházfényű mosogatógépét általában két tányérral, egy pohárral és három evőeszközzel indítja be, mert nincs kedve elmosogatni. Általában semmilyen házimunkához nincs kedve, a kupiban úgyis otthonosabban érzi magát és így mindig szembesülhet önállóságával, függetlenségével: száműzve vannak a degenerált barmok, akik uralkodhatnának fölötte, elnyomhatnák vagy bármiért beszólhatnának.
Természetszeretete kimerül abban, hogy nem tart háziállatot és nincsenek növényei, mert tisztában van azzal, hogy nem bírják egymást. Rögös út és rengeteg növény halála vezetett a felismerésig, de legalább belátja, és nem erőlteti a dolgot. Az állatokról meg a növényekről gondoskodni kell, az meg nem az ő stílusa. Mindenki foglalkozzon a maga dolgával és a saját életével, és akkor nem lesz semmi kényelmetlenség. Ilyen egyszerű ez.
De az ő életével tényleg minden rendben van, nem szenved hiányt semmiben, boldog, élete kiteljesedett. Ezt a harmóniát hirdeti a hangulatos kis sarok kényelmes fotellal, meleg fényű állólámpával – ahová sosincs ideje vagy kedve bevackolni magát, de azért mégis jó, hogy ott van.
A rokoni érintkezést azonban, ha csak teheti, kerüli, mert a Bridget Jones naplójából tudja, hogy a „pöffeszkedő családosok” és a rokonok szingli nőktől mást nem is tudnak kérdezni, minthogy mikor megy már férjhez, mikor szül gyerekeket. Erre pedig, köszöni szépen, semmi szüksége.
Azért hetente felhívja szüleit, és érdeklődik hogylétük felől, de aztán hirtelen véget vet a csevejnek, mert keresik a céges mobilon; de ígéri, egy hét múlva majd megint telefonál.

A karácsonyi ünnepeket vagy magányosan, begubózva tölti, és ekkor rátör az évenkénti időszakos önsajnálat, vagy pedig hozzácsapódik valamelyik családos rokonához, aki örömmel fogadja pereputtyával együtt egészen addig, míg ajándékozásra nem kerül a sor. Ekkor a szülők arcáról lehervad a mosoly, mert a szingli rokon a látogatások és családi kapcsolatok ápolásának hiányát kompenzálandó lesöpri őket a színről ajándékok tekintetében. A gyerekek viszont örülnek, és a nő is örül, mert milyen kevés energiabefektetéssel sikerült mosolyt csalni a gyerekek arcára. Lám, mégse kell ezt az összetartó szeretet dolgot túllihegni, láthatóan az ő ajándékai a legszuperebbek, most ő a kedvenc.
Ez az önelégedettség eltart egészen szilveszterig, amikor is a Dom Perignont magányosan kortyolgatva rádöbben, hogy már megint eltelt egy év, és még mindig nincs senkije, pedig ő minden szempontból főnyeremény. De kár is ezzel foglalkozni, inkább vesz januárban egy új autót.