Két egyenlány áll az élelmiszerbolt pénztárának futószalagja mellett. Illetve dehogyis egyenlányok, mindkettőnek megvan a saját egyénisége. Az egyiknek például rózsaszín alapon fehér betűkkel nyomott „Too Sexy” credo van a pólóján, a másiknak ugyanez fehér alapon rózsaszín felirattal. Az egyiknek a bal nagylábujjkörmén csillog a strassz, a másiknak a jobboldalin. A sötétbarna lófarkas fürtjeit magenta színű pánt zabolázza meg, a középbarna hajúét pink. Egyedül a tangapapucsban van egyezés, mert az mindkettőnek fehér.

A téma a fogyókúra, a ma kezdődő, bevásárlókosaraik tartalma pedig erre hivatott rímelni: kétliteres mentes ásványvíz, 450 gramm gyümölcsjoghurt (18%-os cukortartalmú), 5 banán, 3 bounty szelet. Kiemelik, felpakolják. Továbbaraszolnak a futószalagot és a kassza felé haladó árukat követve. Közben témát váltanak, a pénztáros nő lenőtt haját beszélik ki, amely borzalmasan igénytelen. Be is van dajjeroltatva, hát melyik korban él ez? Az üres bevásárlókosár pedig lent marad. A földön, középen.

- Bocs, de ezt direkt hagytátok itt? (Erre az obligát válasz az „úú, bocsi, nem, el is teszem, kössz, hogy szóltál!” Ehelyett:)
- Igen, persze!
- De nézzétek, mögöttem van egy bevásárlókocsi. Nem fog elférni mellette.
- Éés?? Különben sem lehet visszatolni a húzókáját, meg tökre nem fér be abba a tárolóbigyóba a többihez, isszonyat kicsi ott hely.
- Te figyelj, ki volt húzva a kosár fogója, mikor elkezdtél vásárolni?
- Nem. Mer’?
- Akkor szerintem vissza lehet azt tolni.
- Mondtam már, hogy nem lehet! Nyomom, nyomom és nem megy; szar az egész fos! Hopp, visszament. TESSÉK! Most jó?

Majd bebassza az isszonyat kicsi tárolóbigyóba a működésképtelen bevásárlókosarat, világfájdalmasan sóhajt, de mivel konfliskezelésben mindig is jó volt, túlteszi magát a sokkon. Témát vált. Végre ismét a fontos dolgokra koncentrálhatnak a barátnővel.

- Tudod, amit a múltkor vettünk strasszokat, na az le-mos-ha-tat-lan!
- Ne már.
- De.
- Viccelsz?
- Nem. Összejöttünk este a Kingáékkal, hogy majd gyakorlunk a körmös vizsgára, meg tök jól eldumcsizunk, erre tessék. Az egész csajos program tönkrement.
- Ne már.
- De.
- Viccelsz?
- Nem. Másnap a Robi se tudta leszedni rólam, durva.
- Ne már.
- De.
- Viccelsz?
- Nem.

A pénztárca cipzárjának és a jó ízléssel agyonstrasszozott műköröm harcából az utóbbi kerül ki győztesen, a lányok fizetnek – annak dacára, hogy a pénztáros nőnek borzalmasan igénytelenül le van nőve a haja.

- Húú, én ezt a sok fini cuccot mind befalom reggelire!
- Ne már.
- De.
- Viccelsz?
- Aha. Lehet, hogy a vizet nem iszom meg mind.

Kacagnak. Távoznak.