A szódiaréban szenvedő nőnek egyszerűen halála a kínos csönd, ezért minden ideg- és hangszálával azon van, hogy ezt elkerülje. Szerinte a keveset beszélők mogorvák, távolságtartóak, megközelíthetetlenek, akiket muszáj megmentenie ebből a szörnyű helyzetből. Hiszen az emberi faj pont azért képes a beszédre, hogy használja is adottságait: minél gyakrabban és minél hosszabban. Szükségesnek tartja tehát kirángatni az embereket közönyükből, így társas kapcsolatait verbálisan ápolja hosszú, oldott hangulatú, közvetlen beszélgetéseket kierőszakolva. Nem titkolt célja, hogy megérintse az emberek lelkét, szerezzen nekik pár jó pillanatot, és hogy éreztesse velük, fontosak, megbízik bennük, rájuk bízza titkait.
Ám ezzel szemben a cudar valóság az, hogy az ilyen nők vagy kurvára unatkoznak, és nem tudnak magukkal mit kezdeni, vagy csak közönséges energiavámpírok. Verbális terrorakcióba kezdenek, amit a kevésbé gyakorlott embertársak semmilyen eszközzel nem képesek leszerelni. Ha meg is próbálják, süket fülekre találnak, harmatgyenge elterelő akcióik pedig csak annyit érnek, mint halottnak a csók.
A lehengerlő roham lehetséges hadszínterei:
Távolsági buszon:
- Megengedi, hogy leüljek?
- Tessék.
- Köszönöm, igazán kedves öntől. … Vidékre megy?
- Igen.
- Én is. Van egy barátnőm, a Mari, őt látogatom meg Kecskeméten, a Rakéta utcában. Már van két unokája is, nagyon aranyos gyerekek! Viszek is nekik rácsos linzert, pedig eredetileg pogácsát akartam, de a Mari lebeszélt róla, mert inkább édesszájúak. Gondoltam arra is, hogy vinnék nekik valami apróságot, üres kazettát vagy rotlingot, amit ilyenkor szokás, de mivel nem ismerem őket, nem tudom, mit lehetne, így maradtam a jól bevált süteménynél. Azt minden gyerek szereti. Az én fiam is falta kiskorában a csokoládét, pedig akkoriban nem volt ennyiféle, mint most. Nem lehet a mai árubőséget ép ésszel felfogni: Milka, Tibi, Boci meg az a rengeteg kimondhatatlan nevű. A fiam most már felnőtt férfiember, és van egy kislánya is, a Pirike. Na, ő egy angyal! Mikor találkozunk, odarohan hozzám, és azt mondja, Nammama. Ennivalóan drága! Szerencsére nem az anyjára ütött, mert róla – ha már ilyen jól elbeszélgetünk, elmondom – nem vagyok túl jó véleménnyel.
Aztán elmeséli a menye ballépéseit, kifogásolható viselkedését, de később visszatér a Marihoz meg a Rakéta utcai házhoz, ami ugyan nem túl nagy, de hallomásból tudja, hogy otthonos. Vannak növények is. (Felsorolja.) Rátér az ápolásukra. Majd a férjére, aki nem engedi, hogy otthon növényeket tartson, emiatt szomorú. De elhagyni nem fogja, ha már ennyi évet kibírtak együtt, pedig az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Sanyi egyre gyakrabban néz a pohár fenekére. Hja, senkinek se könnyű, az egész élet küzdelem.
Bemelegítésnek ennyi is elég. Azért Marinak majd részletesebben mesél, mégiscsak régi barátnők.
Telefonbeszélgetés alkalmával:
- Szervusz Ágikám, Ani vagyok, ugye nem zavarlak, hogy vagy?
- Á, szia Anikó, te vagy az? (Széket kerít elő és leül.) Köszönöm jól. És te? (A lavinát elindító kérdés).
- Hát tudod, ez egy érdekes kérdés. Épp a minap gondolkoztam ezen, hogy én igazából hogy is érzem magam. Mondanám, hogy jól, de akkor hazudnék, és én veled olyat soha, ismersz. Na, szóval elég sok gondom van mostanában: munkahelyi problémák, ez az állandó létbizonytalanság. Jaj, hol is kezdjem…
Természetesen a legelején, az orosz realista regények alaposságával, Jókai-stílusú leíró részekkel, Pázmány Péter körmondatait magabiztosan alkalmazva.
A hallgató fél a 25. percben kihangosítja a telefonját, feltűnés nélkül csendes tevékenységbe kezd, és a beszélő hangsúlyai alapján vagy hümmög, vagy helyesel, esetleg cöcög. Véletlenszerű visszakérdezés alkalmával - „Figyelsz?” - kicsit elvörösödik és kényelmetlenül érzi magát, de aztán zökkenőmentesen folyik tovább a társalgás az eredeti mederben.
Az utcán véletlenül összefutva a felszínesen ismert, de szemlátomást meleg beszélgetésre vágyó ismerőssel:
- Jé, szia Réka, pont a napokban gondoltam rád!
- Szia.
- Velem nagyon gyakran történik ilyesmi: gondolok valakire, és az hirtelen meg is jelenik. Fantasztikus. Járok erre az agykontroll-tanfolyamra, szerintem azóta fejlődött ki ez a hatodik érzékem. Teljesen megváltoztam! Sokkal intenzívebben érzékelem a külvilágot, valahogy empatikusabb lettem. Persze a reiki-kezelések is pozitívan hatottak rám, kezdem elfogadni magam és az életet. Nemrég váltunk szét a Gergővel, eléggé megviselt a dolog. Gyakorlatilag összeomlottam…
- Olyan sietve közeledtél az előbb, azt hittem, dolgod van. Nincs?
- Áá, nem. Nem annyira. Ráérek. Szóval a Gergővel már mindennaposak voltak a veszekedések…
A beszélgetés további tematikus egységei: Gergő, aki szemét. Az egyhetes vigasz-vásárolgatás, új ruhatár. „Megmutatom a világnak”-életérzés. Új kedvtelés keresése. Jóképű reiki-oktató. Reményteli, szebb jövő.
Végül a kissé hosszúra nyúlt, de jóízű, baráti beszélgetés után a bőbeszédű újfent elégedetten állapítja meg saját extravertáltságát, hiszen biztos benne: közvetlenségével ismét bearanyozta egy embertársa unalmasan induló, szürke hétköznapját.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ernoke 2009.12.10. 09:09:14
egy kolléganőm volt ilyen, már nem vagyunk egy szobában szerencsére.
kérdés nélkül belekezdett a mondanivalójába, és cseppet sem zavarta, h én közben vmi olyat csinálok, amihez koncentrálnom kéne. emlékszem, egyszer egy hétvége után (ok, én voltam a fasz, mert megkérdeztem, hogy telt a hétvégéje) felsorolta tételesen, h mit vettek a pasijával a teszkóban és mennyiért. a végösszeg vmi 17ezer ft volt, ennek megfelelő hosszúságú listát képzelj el.
Mitya Ivanov 2009.12.10. 09:09:58
Egyébként számomra a női tulajdonságok között tízszeres szorzóval esik latba az, ha jókat tudunk együtt hallgatni, csendben lenni.
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 09:54:40
Egyébként ez abszolút nem női sajátosság, mer apám az ennél sokkal rosszabb.
Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2009.12.10. 09:56:29
Na, ezért tartunk itt ma! Csak az elidegenedés mindenhol, ha összeesel, átlépnek rajtad, én mondom. Hogy utazás közben ne lehessen elbeszélgetni az utastárssal? Régebben erről szóltak a távolsági járatok: életre szóló barátságok szövődtek.
Ettől volt nyitottabb és tisztább lelkületű a vidéki ember, de nézzenek oda, az ország vízfeje már sajnos mindenhol kifejti káros hatásait.
Nem baj, az kell nektek, majd az lesz a jó, amikor mindenki zenét hallgat meg internetezik a buszokon!
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 10:03:30
Mielőtt még... ez a MÁSIK nagyanyám.
Szalacsi_Dezső 2009.12.10. 10:03:45
- Drágám, hozzál már eg ysört a hűtőből!
Mire a feleség:
- És a varázsszó...?
- Odabasszak?
Lehet, hogy ez a feministához illett volna, de ott nem jutott eszembe.
Szalacsi_Dezső 2009.12.10. 10:09:40
Viszont nagyon jól főz, és mindig, hoz kaját, ha jön. Így én elvonulhatok zabálni, addig ő lefárasztja a lányát.
Mitya Ivanov 2009.12.10. 10:16:18
- Nem kóstolja meg, kedves?
- (Erre mit lehet mondani?) De megkóstolom, nagyon finom, még azt a kis darabot megehetem?
vincere 2009.12.10. 10:16:52
vagy excentrikusak. volt egyszer egy kolléganőm, 50-en túl, hivatásában már szinte nagyasszonynak számított, na ilyet még biztosan nem láttatok, mint ő. egyszerűen megállíthatatlanul dőlt belőle a szó. néha csak ültem, és nagy szemekkel néztem, nem hittem el, h. ilyen van. a szófosás akkor se sokkal jobb ám, ha értelmiségi, okos nőből jön. mert akkor nem a 17 ezer ft-os teszkó számláról lesz szó, hanem vmi másról, de a lényeg ugyanaz.
én az ilyen emberekhez képest "csendes" vagyok, nem dumálok feleslegesen, valamint nem ordítva beszélek.
vincere 2009.12.10. 10:18:34
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 10:24:33
Helyezd nyomás alá a Tibit, nála már pihen egy posztom!
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 11:32:11
De írom Ritának is.
sorica123 (törölt) 2009.12.10. 12:27:18
2009.12.10. 12:35:58
Én azt is szivesen hallgatom, ha véletlenül mellém kerül valaki buszon, vagy valhol várakozás közben, mert információk táháza nyílik meg előttem, nem tehetek róla: érdekelnek az emberek.
Néha sikerül jó alanyokat kifognom, pl egyszer utaztam egy tűzoltóval, egyszer meg egy vontára várva egy leszerelt tűzszeréssze hozott össze a jósorsom.
Én bártan közbe is kérdezek, ha valami nem világos, vagy ha a téma különösen érdekel.
Különösen élvezem ezt németorszában, mert az idősebb nők - gondolom az egyedül lét miatt - elmesélenek olyasmit, ami könyvekből nem tanulhatók meg, milyen volt az élet az ő fialtal korukban, ez a háború, és az azutáni évekre esett, mi volt a munkájuk, milyen volt a család élete. Némelyik kész regény. Néha sajnálom, hogy le kell szállni, nem tudom meg a folytatást.
Idősekkel dolgozom, az a minimum hogy a családi albumot végig lapozgatjuk, szertem hallgatni őket, mert bár a megszépítő mult átszinezi a történetet, mégis hitelesebb bár mely szociográfiánál.
(olvasok én ilyeneket is, de azért az élő szó más, na ha még egy kis tájszólás is színesíti, na az csemege.)
Én nem szeretem a kukákat, azokat szótlan savanyú picsákat, akik nem csak hogy szótlanok, hanem mártír arccal járnak a világban.
Én mosolygok mindenkire, semmibe nem kerül, úgyis annyi a hülye vevő, ügyfél, stb,
afromagyar · http://afromagyar.blog.hu/ 2009.12.10. 12:54:55
Pont a heten mondta a nagyobbik lanyom, hogy az utobbi idoben neki is sokszor van ilyen. Pedig nem is jar agykontrollra. Szerintetek is van ilyen? Es kepzeljetek, a nagyobbik lanyom, aki egyebkent 13 eves, es eleg nagyszaju, na, de ez mindegy is, szoval nagyon szereti ezt a Twilightot. Szerintetek is jo? A kisebbik is szereti, hogyne szeretne, mindent szeret, amit a nagy, johogy.
Na, akkor most az ilyen szofoso nokrol. Hat nem is tudom, en nem tudnek ilyen lenni, untatni masokat. Ti hogy vagytok ezzel? Pont errol beszelgettunk a baratnommel, a Pirivel. O fodrasz, eleg sok vendege van, jol megy neki, most voltak nyaralni Egyiptomban. Mondjuk a ferje autoszerelo, szoval.
Na es vele beszelgettunk pont a sokat beszelo nokrol, meg hogy mi mennyire nem vagyunk ilyenek.
Dehat ilyennek is lenni kell, hat nem? Haha. A multkor is mentem a piacra zellerzoldert, mert toltott paprikat akartam csinalni, azt nagyon szereti az Uram, a Pityu. Talalkoztam egy altalanos iskolai osztalytarsammal, hogy az mennyit beszelt, te jo isten! Csoda, hogy nem hult ki a gyomra.
...
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 12:58:18
Perfekt.
afromagyar · http://afromagyar.blog.hu/ 2009.12.10. 13:03:27
Mitya Ivanov 2009.12.10. 13:06:41
vincere 2009.12.10. 13:06:50
afromagyar · http://afromagyar.blog.hu/ 2009.12.10. 13:07:33
2009.12.10. 13:07:34
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.12.10. 13:21:11
Apai nagyanyám 73 évet élt meg. Úgy hatvantól az volt neki a vasárnapi ajándékom, hogy ebéd után elmentem, megettem a sütijét, és közben 1001.edjére meghallgattam a sztorijait. Szegény már olyan előrehaladott állapotban volt (agyérelmeszedés), hogy a sztori csak a halála után, a hivatalos papírokból állt össze: szegény állandóan várt vagy temetett valakit. Összeházasodtak nagyapámmal, majd az elment a 2. világháborúba. Valami 3 évig volt hadifogságban. Hazajött, lett két gyerekük. Majd meghalt az anyja. Aztán az apja. Aztán a férje. Aztán az egyik gyereke, majd a másik. (Közben lett apámnak anyám, meg mi, de lényegében rajtunk kívül mindenkit eltemetett...) Na ezt mindig elmesélte, de sosem egyben, hanem epizódonként. Hogy pl milyen állapotban volt nagyapám, amikor hazajött a frontról... Meg hogy ő főzött az oroszoknak, és azok mondták, hogy harasó, harasó, ő meg úgy értette, hogy kanasó (még több kanál só...) és elsózta...
Na, aztán van anyám, aki annyit tud dumálni, hogy amikor már nem bííííírom, akkor a párom megment, és kiviszi a levegőre (ők ketten cigiznek), és kicsit hagyja, hogy kifújjam magam. Olyankor ő hallgatja.
Na ezek után ki lehet találni, hogy én milyen tipus vagyok. Csendes, megülök a sarokban... áááá...
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 13:25:07
Na a faterom ehhez még rángat is, ha úgy érzi, nem figyelek rá eléggé.
Ez csak akkor nagyon súlyos, ha vezetek közben.
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.12.10. 13:28:46
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.12.10. 13:34:20
afromagyar · http://afromagyar.blog.hu/ 2009.12.10. 13:37:04
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.12.10. 13:40:57
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.12.10. 13:43:47
Szigi. · http://depechemode.blog.hu 2009.12.10. 13:56:14
Tökéletes, olyannyira, hogy szerintem megérne egy külön posztot.
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 14:05:52
Nálunk ez nem megy. Apám ilyen nagyon erős egyéniség. Ha úgy érzi, nem figyelek eléggé minden szavára, kiveszi a szerszámot, vagy a kanalat a kezemből, akármit is csinálok, eeszem éppen. Közben nézi a lakásban található mindhárom tévét, be van kapcsolva az összes rádió, nála van az összes újság éppen, ordít a fürdőkádból, de közben valahogy a vécén is ő ül, pedig nem is egy helyiségben van. Kora gyerekkoromtól kifejlődött az a reflexem, hogy az utolsó mondatot mechanikusan vissza tudtam mondani, akámiről is volt szó.
vincere 2009.12.10. 14:10:28
basszus, írd már meg az a regényt!
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.12.10. 14:13:38
Mitya Ivanov 2009.12.10. 14:15:31
Szalacsi_Dezső 2009.12.10. 14:17:54
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 14:17:59
izdiszabiginingofabjutifulfrendsip?
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 14:21:15
Azt láttátok volna, mikor az öregem bedrogozott!
Volt valami gerincsérve, vagy mi, és olyan fájdalomcsillapítót kapott rá, ami valami droghoz hasonló hatásmechanizmust fejtett ki.
Én vittem el a papát MRI vizsgálatra, Kistarcsára. Gyereke, mintha egy megafon ült volna mellettem!
vincere 2009.12.10. 14:22:46
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 14:24:30
greggrant 2009.12.10. 14:28:17
afromagyar · http://afromagyar.blog.hu/ 2009.12.10. 14:28:50
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.12.10. 14:29:21
vincere 2009.12.10. 14:29:37
afromagyar · http://afromagyar.blog.hu/ 2009.12.10. 14:31:21
vincere 2009.12.10. 14:33:10
Mitya Ivanov 2009.12.10. 14:33:31
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 14:37:20
Délelőtt elmarháskodtuk az időt, éppen vizitúravezetésből vizsgáztam. Délután hazamentünk, apámék még a birtokon, tehát eszembe sem jutott a szobám ajtaját kulcsra zárni, és persze a bejárati ajtóból is kivettem a kulcsot.
Minden esetre éppen a hölgy lábai közt volt a buta kis fejem, amikor a szobám ajtaja egyetlen lendülettel sarkig tárult, és apám vágtatott be, mint egy megvadult ménes. Hirtelen fel akartam kapni a fejem, csakhogy a hajamat a lány markolta, két kézzel, de erre már ő is magához tért, és egy sikoltással maga elé kapott egy kispárnát. Mondjuk ez nem sokat takart belőle, de jól állt neki.
Apám abszolút nem jött zavarba, még azon melegében átadott nekem két floppy-t, amin a legújabb flipperjáték volt, és felkért, hogy minél előbb telepítsem fel a gépére, mert lehetőség szerint haladéktalanul ki szeretné próbálni.
Közben megkértem párszor, hogy menjen már i egy csöppet, de amíg be nem fejezte a mondókáját, erre esély sem volt.
A csaj úgy menekült el, mint akit a tatárok üldöznek.:D
kukatr 2009.12.10. 14:42:08
szerintem ezek az életformák valahogyan megérzik a hasonlóan bőbeszédűeket, mert nekem még egy se akarta elmondani az élettörténetét. pedig olyan szívesen kiemelnék egy-egy szót, amiről nekem is eszembe jut valami, aztán meg pisloghat... és hallgathat.:))
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 14:42:50
A spiritu superbia domine libera nos!
vincere 2009.12.10. 14:43:48
Szalacsi_Dezső 2009.12.10. 14:44:08
:-D
2009.12.10. 14:44:19
Én imádtam hallgatni a nagyszülőket, hogy milyen ruha volt a mamán (bukjelszonya) amikor Ferenc Jóska Gyöngyösre látogatott, meg hogy előtte hogy éget le a város, hova menekültek, honnan nézték a pusztulást, meg a papa ugye megsebesült Doberdónál, milyen volt a kórházban, hogy nézet ki az ápolónő, akibe beleszeretett (és akinek ezért a nevét is megörököltem).
Nem élnek már a szüleim sem, és ma is sajnálok utólag minden percet amit elmulasztottam.
Szerencsére voltak túratársaim, akik megjárták az orosz intenziv nyelvtanfolyamokat, igy pontosan tudom, hogy ha fogságba kerülnék, akkor diót kellene szereznem, hogy túl éljem.
Tudom, hogy a lengyeleknél milyen kenyeret ettek a háború alatt, Berlinben hogy lehetett ejtóernyős csokira vadászni, nagyon praktikus dolgok ezek, jó jöhet ez még valamikor.
2009.12.10. 14:45:00
LEN 2009.12.10. 14:48:39
2009.12.10. 14:48:42
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 14:55:33
A trafikos már tibinél van. Honnan tudsz te erről, meséltem már valahol?
Ide majd a másikról írok.
Ernoke 2009.12.10. 14:57:40
én az ilyen békebeli sztorikat szerettem nagyon. pl. állítólag nagymamám nagybátyja nagyon jóképű férfi volt, akibe beleszeretett a grófnő, akinél kertész volt, aztán persze az ország másik végébe rakták kertészkedni. nagymamám ezt úgy kommentelte, h "dehát ez teljesen érthető, egy életerős parasztgyerek csak jobban dug, mint azok a ványadt arisztokraták!":D
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 15:00:27
Hát ugye, az őszi sárban már magamban járok, s lábam nyomában a halál üget, hajam deres lett, és az utcalányok másnak mutatják már a mellüket.
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 15:05:14
Nyihahaha!
-Drágám, sajnos minden elúszott a tőzsdén. Mi lenne, ha megtanulnál főzni, és kirúgnánk a szakácsnőt?
-Egy túróst! Majd te szépen megtanulsz nyalni, és kirúgjuk a kertészt!
farkasokkal tancolo 2009.12.10. 15:10:59
Nem tudjátok ti milyen az igazán sokat beszélő...
Először is itt van/volt néhai Zsuzsi néni, anyám unokatestvére Németországból (NSZK). MInden évben hazalátogatott, és onnantól kezdve, hogy "Szervusz drága Mariettám" be se csukta a száját. De ez még semmi, mert lenyomott a székbe minket, és a térdemre rakta a kezét is, hogy el ne menekülhessek. Közbevágni nem lehetett, és basszus nálunk is lakott!!! Két hétig egyfolytában zúhott a feje mindenkinek.
Aztán itt van a Zsuzsa, kedves ismerős (lófaszt). Ő is sokat beszél, de ő meg kb 90 decibel hangerővel, és olyan hangsúllyal, mintha az egyetlen igazságokat mondaná ki, amik léteznek. Ellenérv nincsen. És kell még hozzá piszi-puszi, cipp-cupp is. Namármost ő kizárólag rosszat bír mesélni másokról, úgy hogy kb. tudom, hogy rólunk miket terjeszthet.
Aztán itt van az én másodunokanővérem Zsaki néni Innsbrucból. Ő telefonál. Kizárólag este fél 11 után, és kizárólag legalább 50 percig. Folyamatosan beszél (ő most olyan 75 éves lehet, de 40 évesen is ilyen volt).
Van még két barátnőm, akik rengeteget beszélnek, általában telefonon, mire leteszem a kagylót, az félig odasült a fülemhez. De ők legalább olyasmikről beszélnek, amik érdekelnek...:-)
És még nem esett szó azokról, akik úgy beszélnek hozzád, hogy közben a pulóvered gombját csavargatják, vagy a mutatóujjukkal böködnek, én ilyenkor mindig úgy fogom vissza magam attól, hogy beléjük ne rúgjak.
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.12.10. 15:18:15
Ernoke 2009.12.10. 15:23:23
egy hollywoodi kislány fogalmazása: "hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon szegény család. szegény volt az apuka, szegény volt az anyuka, szegények voltak a gyerekek. szegény volt a szobalány, szegény volt a szakács, szegény volt a sofőr, és szegények voltak a kertészek is."
farkasokkal tancolo 2009.12.10. 15:36:28
Tényleg nem tudom mit lehetne tenni ellenük, ami nem drasztikus vagy goromba megoldás.
A telefonálókkal már megbirkózom: vagy félbeszakítom őket, hogy bocs csengettek, tartsd egy percig, és utána sajnálkozva mondom, hogy elnézést, éppen most jött a ...szerelő, népszámláló, közös képviselő, védőnő stb. le kell tennem, de majd alkalomadtán visszahívom.
Vagy egyszerűen leteszem a kagylót, és ha megint visszahív, közlöm, hogy nem tudom mi van ezzel a vonallal, állandóan megszakad, és néha nem hallok semmit, már szóltam a hibabejelentőnek.
Megoldás még, ha úgy teszek, mintha nem hallanám, mert rossz lenne a vonal, ő beszél, én meg közben "halló, halló, ki beszél"... (egyre hangosabban). Ennek megvan az a bája, hogy ő is egyre hangosabban kajabál, aztán leteszem... :-)))
De az ilyen személyes szófosókkal nagyon nehéz a helyzet, mert mintha levegőt se vennének közben...:-(
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 15:48:51
Én is mondtam már olyat anyámnak, hogy ne haragudjon, de le kell tennem, meghozták az injekciómat a nemibeteggondozóból.
Ginger18 2009.12.10. 17:06:46
@HRita: "De hogy ismeretlenül ráerőltesse magát valaki, hát az agyrém :)) " szerintem is. ha kisgyerekkel, v láthatóan terhesen szállsz fel bármilyen járműre ez a fajta vmi okból rendesen 'sorstársnak' néz és természetesen addig nyomakszik, míg nem kerülhet melléd. aztán pedig hallgathatod a jó tanácsokat arcán a látványos önelégültséggel, h lám mekkora bölcsességbe avat most be ő téged. aaaarrrrrrrgh
2009.12.10. 17:30:10
A beszélgetésnek nem kellene életünk apró-cseprő ügyeiről szólnia, de egy érdekes eset, egy találkozás, egy irodalmi mű, egy film, amit mindketten ismertek az téma lehet.
Aki ide -de máshova is - jönn és ontja magából a kommenteket, tulajdonképpen beszélget, mondja a magáét, hirdeti az igét, tehát szüksége van a beszélgetésre.
A téma többnyire saját maguk.
Hogy ők hogy kivel, és miért nem.
Én nem tagadom, szeretek beszélgetni, barátnőimmel órakig tudunk skypolni, és nem csak a mitfőztél, mit vettél, kivel dugtál a téma, annyi minden van ezen kívül, amit nem ír meg az újság, és nincs rajta a neten.
Egy jó csevegés -akár ismeretlennel is- felüdít, meg mozgatja az agyat, meg kell próbálni megtalálni az a közös témát ami mind két felet érdekli.
Utitársak között az hogy honnan jön, hová megy tökéletesen megfelel. Hogy jártam-e már az ő falujában, ismerősöm van e a környéken (többnyire ismerős mindenütt van) ha más nem egy oda való híres ember.) Hol van a faluja, miről nevezetes. Ha jártál arra, akkor megkérdezheted, hogy az a kedves kis kocsma meg van e még.
Egy szófosót is lehet kezelni, ha veszed a fáradságot és időnként bele kérdezel, akkor tudod irányítani a témát, és akkor még hálás is lehetsz, hiszen a magaddal hozzott olvasni valón már spóroltál a haza útra.
2009.12.10. 17:34:51
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 17:36:15
Na őróla lesz monstre poszt a modoroson, ha Tibi elszánja magát.
aribeth 2009.12.10. 18:06:44
:-DDD
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.12.10. 18:25:38
farkasokkal tancolo 2009.12.10. 19:25:30
Nem egészen erről van szó. Én is csevegős vagyok. Ha bárki szóba áll velem távolsági buszon, vagy üdülőben, parkban, ahol éppen nem csinálok smemit scak üldögélek, én is szivesen beszélgetek.
De a szófosóknál nem ez a helyzet, mert ők akkor beszélnek, amikor ŐK akarnak, és nem én. És nem is beszélgetés az olyan, amit gyakorlatilag nem lehet irányítani (lehet, nem mondom, de csak úgy ha valamit közbekérdezel, ami ujabb szóáradatot produkál, az ember inkább hallgat. "Add meg magad, hamarabb szabadulsz" - mondták a vehemens férj asszonykájának ugye. )
A telefonon való fecserészést is azért utálom ebből a szempontból. Mert a szitu az, hogy van egy illető, aki éppen unatkozik, és csevegni van kedve, nekem meg mondjuk dolgom van, vagy éppen egy érdekes filmet nézek, éppen elszunyókálok ebéd után stb, nem és nem, mert akkor ugye én is csevegjek egy pöttyet.
Ugyanebből a szempontból hagytam abba a csetelést is, mert az is idegesített, hogy ott villog a piros lámpa, mikor én már kikapcsolnám a gépet. A fórum az jó, mert akkor szólok hozzá amikor akarok, nem zargatok vele másokat.
Az én lelkiismeretem tiszta: én csakis egy konkrét dolog miatt hívok fel valakit, és csak akkor, ha fontos. Vagy ha nagyon csevegni van kedvem egy barátnőmmel, akkor felhívom, hogy jöjjünk össze. Olyankor aztán ami belefér....:-)
Mitya Ivanov 2009.12.10. 19:46:24
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 19:54:44
Villám vagy, gecó!
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.12.10. 20:00:16
www.youtube.com/watch?v=7iArJm9gBvg
Mitya Ivanov 2009.12.10. 21:04:51
4TUN3 2009.12.10. 21:12:36
www.youtube.com/watch?v=5bjxDBJkAfQ
Aki nem ért angolul, van hozzá felirat (jobb alsó sarok, CC bekapcs) két kezem munkája. :)
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.10. 21:43:48
Tolattam.
entropic · http://e-konyv.blog.hu 2009.12.10. 21:50:56
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.12.10. 21:54:45
@El Topo (Sgt. Elias): Köszönettel megkaptam, s postafordultával visszaizentem :)
@entropic: Köszi szépen, mindig nagyon örülök, ha előlépnek az eddig csöndben olvasók, és megmutatják magukat :))
vincere 2009.12.10. 23:34:36
nyílméregbéka 2009.12.11. 11:58:03
Előző melóhelyemen a velem szemközti kolléganő volt teljesen ilyen. Minden reggel megkérdezte, hogy vagyok. Feleltem rá 3-4 mondattal.
Erre válaszul elmondta, hogy vele mi van. Mit főzött tegnap, mit fog főzni ma, és mit fog főzni a hétvégén. Bevásárol (részletesen, hogy mit), abból mit fog főzni, illetve mit tesz el a mélyhűtőbe. Hétvégén lemennek-e anyukájához falura vagy sem, mert a mama egyre szekánsabb, de azért mégiscsak az anyja. A keresztlányának meg diplomaosztója lesz, jaj mit kéne neki venni, mert nincs neki pénze aranyláncra, pedig gazdag család, elvárnák tőle. Felelt-e a gyerek tegnap a suliban, miből felelt, hányasra felelt, megdicsérte a tanár, nem dicsérte meg a tanár; a Vikivel jár, szakított a Vikivel, kibékült a Vikivel. Hány forintért kellett angolkönyvet venni a gyereknek, mikor lesz fogadóóra, mit fog venni az osztályfőnöknek, mert névnapja lesz és hát jó, ha helyezkedik az ember. Hány ügyfele jön ma, milyen ügyekben, miféle emberek, tudom-e, hogy az egyik ügyfele a Schóbertnorbinak a szomszédja, és miket mesélt róluk! Hideg van, mit vegyen fel, ki kéne tisztíttatni a télikabátot, drága a tisztító, dehát otthon mégsem lehet. Jön a karácsony, jaj, kinek mit kéne venni, de nincs pénz, bejgli is kéne, de kinek van arra energiája, milyen drága a mák, milyen drága a dió, ki is kéne szaladni ebédszünetben a Fény utcai piacra.
Ez nem karikatúra, ez szó szerint így ment MINDEN kurva napon! Aztán egyszer besokalltam és tőszavakban válaszoltam neki, majd szó nélkül dolgoztam tovább. Arra besértődött, de legalább hagyott melózni (az más kérdés, hogy a hátam mögött miket terjeszthetett rólam ezért bosszúból).
nyílméregbéka 2009.12.11. 12:24:15
Nem tudom eldönteni, hogy a poszt jobb-e vagy a kommentek :-)
@El Topo (Sgt. Elias): Te nem félsz, hogy ennyi információ alapján felismer valaki?
Majd egyszer jön egy ismeretlen kommentelő és azt mondta: Vazzeg, ez a Kovács Jóska a harmadik emelet huszonnyolcból! ;-D
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.11. 14:25:12
És akkor mi van? A melómhoz jelenleg nincs szükség C tipusú nemzetbiztonsági átvilágításra.
:)
2009.12.12. 09:44:26
"Egy napilap ugyanis Virág megkérdezése nélkül közölt olyan fotókat, amelyen a lemezlovas egykori párját éppen _orálisan kényezteti_."
www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/perre-megy-voksan-virag-2006393
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.12. 09:52:06
Lemezlovas... Lemezlovas az a Cintula, baszodalásan. A Virág az kurva.
Szalacsi_Dezső 2009.12.12. 12:07:24
Hát nehogymá!
:-D
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.12.12. 12:17:39
"Sokkoló hírre ébredt..."
Hát b+ sokkoló, ha egy busznyi gyerek belefordul az árokba, de az, hogy ez a nő mit csinált és kivel, ki a szart érdekel. Legjobb: telefonon tárolni az ilyen képeket. Tényleg.
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.12. 13:13:51
Hánem?
Ismertem egy lányt különben, akinek volt ilyenje. És folyton azon parázott, hogy esetleg megbukik, mert hát nem volt igazán hivatalos a mi kapcsolatunk. Éppen ellenkezőleg, hombre. Éppenhogy homlokegyenest ellenkezőleg.
Mitya Ivanov 2009.12.12. 15:04:49
Lehetne egy poszt a szűz=>kurva=>modell=>szűzkurva=> celeb=>celebkurva=>DJ evolúciós vonal mentén is.
Mitya Ivanov 2009.12.12. 16:29:14
kIára 2009.12.12. 19:42:25
Engem pl. tuti nem ismer, pedig 95%-ban hasonló eset történt meg velem is.
Vagyis az akkori szeretőmféleség éppen _orálisan kényeztetett_ (na jó, ez nem a modoros blog, szóval simán csak nyalt) mikor ránkcsörtetett a nyelvszakos pasi apja. Még az is stimmel, hogy jobb híján párnával takartam amit amit már felesleges volt. De az apósjelölt nem flopis játék miatt rontott ránk, csak ebédelni hívott, és hivatását tekintve református pap volt.
És el kellett menni, mert az egy szent dolog! És evés előtt imádkoztunk.
farkasokkal tancolo 2009.12.12. 22:52:23
Ez meg milyen dolog már??? :-DDDD
2009.12.12. 23:30:03
"na jó, ez nem a modoros blog, szóval simán csak nyalt"
...pedig én totál abban a hitben voltam, hogy ez a feminin modorosblog. :o)
kIára 2009.12.13. 13:05:49
Nos az orális része, meglehetősen jó dolog :P
Az imádkozás kevésbé -- bár gondolom, megoszlanak a vélemények.
(Közben eszembe jutott, hogy nathanp a "Most szopsz vagy szopatsz?" posztját ki lehetne egészíteni egy "Most nyalsz vagy csak a szőrt bodorítod?" poszttal.)
Rebegő ajkak 2009.12.13. 13:58:47
Azt hiszem, ez a hsz volt a téma sava borsa. Csetelés pedig +1!
Rebegő ajkak 2009.12.13. 14:12:21
vincere 2009.12.13. 14:15:40
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.13. 17:11:57
Na jó, hát nyalós posztot azért nem fogok írni helyettetek,erőltessétek csak meg ti is magatokat csajok!:D
vincere 2009.12.13. 19:01:01
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.13. 19:01:39
Engem bezzeg nem általsz heccelni, mi?:D
vincere 2009.12.13. 19:10:53
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.13. 19:13:23
Dögöljek meg, én is veszek egyet.
vincere 2009.12.13. 19:17:43
El Topo (Sgt. Elias) 2009.12.13. 19:22:28
Nekem jobban áll a gyakorló.
2009.12.29. 13:24:54
PUSZTI 2010.04.17. 02:47:04
Az egyik 50 év körüli kolegám szokása volt, hogy eleinte odajött, belemászott az aurámba, majd utána miközben dőlt belőle a szöveg, mindig a vállamat paskolta.
Erre én közöltem vele harmadik nap, hogy erről szokjon le, mert egészségtelen vége lesz. Azóta nem tapicskol. Durva lettem volna?
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2010.04.18. 10:24:48
Vállpaskolgatás = bizalom jele, pajtásiasság _előirányzása_ = nem ismer, de már tudja, hogy jóban lesztek. Ha nem akarod, akkor is.
Nem voltál durva :)
sorica123 (törölt) 2010.04.19. 15:27:33
Donna Anna · http://operahumor.blog.hu/ 2010.08.06. 22:24:09