Egy nap, ami csak a szerelmesekről szól. Egy nap, amikor még jobban szeretjük Párunkat - már ha ez egyáltalán lehetséges. Egy nap, amikor kimondjuk nem egyszer, sokszor, hogy mennyire odavagyunk érte, hogy Ő Életünk Párja, aki Nélkül nem is tudunk létezni. Aki az életünk része, Társunk jóban-rosszban, örömben-bánatban.
De vajon azt tudjuk-e, hogy honnan ered ez a sokunk szívének oly kedves ünnep? Ha nem, egy kis időutazásra invitálom az Olvasókat, amelynek során bepillantást nyerhetnek a kulisszák mögé.
Hogy ki is ez a Valentin? Valentin, avagy más néven Bálint a Kr. utáni III. században élt. Sajnos szinte semmit nem tudunk róla, még azt se, hogy hogy nézett ki. A Valentin-nap eredete éppen ezért nagyon kusza, és még az se biztos, hogy Szent Bálinthoz kötődik. Sőt, egyes szakirodalmak egyenesen cáfolják ezt, és azt állítják, hogy Bálint lefejezésének (szegény vértanú lett) ideje (február 14.) pusztán véletlen egybeesés a régi-régi, pogány Lupercalia nevű ünneppel, ahol a felek sorshúzással kerültek össze.
Bárhogy is történt, az ünnep elterjedt: először az angolszász hagyomány részévé vált, majd később nálunk is kezdett teret hódítani magának, és mára olyannyira népszerűvé vált, hogy se szeri, se száma a rengeteg ajándékozási lehetőségnek.
A Valentin-nap a szerelmi vallomások ideje is egyben; egy-egy szépen megfogalmazott rövid beszéddel (melyet akár tükör előtt is érdemes elgyakorolni párszor, hogy gesztusaink és arcmimikánk is tükrözze a mondandónkat) garantáltan levesszük a lábáról Szerelmünket, aki valószínűleg meg se tud majd szólalni a meghatottságtól – hacsak nem készült ő is beszéddel. Amennyiben igen, ne vicceljük el a dolgot, hallgassuk figyelmesen, és ha esetleg annyira megindítana minket vallomása, hogy sírhatnékunk támad, ne fogjuk vissza magunkat, engedjünk szabad folyást érzelmeinknek. Egy meghatottságtól könnyező nő látványa amúgy is nagyon romantikus tud lenni.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem mindegyik Olvasónk a „szavak embere”. Ám nekik sem kell csüggedniük: az alábbiakban érdekes, eredeti vagy éppen szívhez szóló ajándékötletekkel segítünk:

Édesszájúaknak: Mindannyian tudjuk, hogy a csokoládé endorfint szabadít fel, mely a boldogságérzetért felelős hormon, s mint ilyen, igazán pompás ajándék. Az áruházak polcain gusztusosabbnál gusztusosabb bonbonok kelletik magukat, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy a bőség zavarát leküzdve kiválasszuk a számunkra legszimpatikusabb édességet. Figyeljünk a minőségre, ne támadjunk rá Gombóc Artúrként az összes létező csokoládéra, mert abból úgysem sülhet ki jó. Ehelyett inkább nézzük meg az összetevőket, kerüljük a rengeteg „E-t”, lehetőleg biobonbont válasszunk. Fontos szempont még, hogy ne vegyünk olyan édességet, melyre Párunk allergiás. Fájó szívvel, de mondjunk le az ínycsiklandozó pralinéról, ha Szerelmünk szeme bedagad a dióféléktől. Ugyanígy mellőzzük az ízlésének nem megfelelő összetevőket: ne vásároljunk mazsolás csokoládét, ha ennek hallatán Kedvesünk még a világból is kifut.
Ügyeljünk a „tálalásra”, a csomagolásra is. Valentin napja a szerelmes szívek ideje, s mi mással bizonyíthatnánk ezt jobban, mint szívecske alakú desszerttel. Legyen akár epres, akár mogyorós, akár marcipános a töltelék, Kedvesünk szívét minden bizonnyal meg fogja dobogtatni ez a figyelmes ajándék.

Kreatívoknak: Nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy a Valentin-nap nem a pénzről, hanem a szeretetről-szerelemről szól. Minek vernénk magunkat fölösleges költségekbe, mikor egy csipetnyi kreativitással egész hegyeket mozgathatunk meg – Drágánk szívét legalábbis mindenképpen.
A Bálint-nap az egyik legeslegalkalmasabb időpont arra, hogy kreativitásunkat megcsillogtassuk a Szeretett Fél előtt. Hobbymagazinok egész tárházát nyújtják az ötletesebbnél ötletesebb ajándékoknak. Mazsolázgassunk hát kedvünkre, de itt is ügyeljünk a részletekre. Miért alkotnánk Kedvesünknek saját készítésű fotóalbumot, mikor fényképeit számítógépen tartja? Botorság volna ilyen ajándékkal meglepnünk őt; ehelyett napokkal az ünnep előtt figyeljük minden lépését, minden szavát. Egy-egy elejtett megjegyzése nagy segítségünkre lehet az elkészítendő ajándék kiválasztásánál. Ha ezt halljuk Kedvesünktől: - le fogom cserélni az autóillatosítót, mert már illatát vesztette -, szemünk felcsillanásával jelezhetjük, hogy vettük az adást, és azonmód belefoghatunk az ajándékgyártásba. Készítsünk házilag potpourrit, tegyünk bele egzotikus fűszereket: csillagánizst, kardamomot. Csomagoljuk rózsaszín szaténzacskóba, s tegyük tökéletessé művünket egy nagy-nagy piros szívvel, melyre ráírhatjuk iránta érzett szerelmünket. Így mindig, mikor autóval közlekedik, látni fogja a szívből jövő kedvességet, s innentől kezdve bizonyára a forgalmi dugók sem okoznak neki bosszúságot – hiszen rápillantva az ajándékra eszébe jutunk.

Konyhatündéreknek: A recept igazán egyszerű és éppen ezért nagyszerű. Végy egy csipetnyi szabadidőt, keverj hozzá minőségi alapanyagokat, spékeld meg valami ínyencséggel és fűszerezd rengeteg szeretettel. Hipp-hopp kész is a mennyei lakoma!
Járjunk Szerelmünk kedvében ezen a napon, főzzük azt, amit szeret. Azért abba ne menjünk bele, ha az unalomig ismert és gyakran főzött csirkepaprikáshoz vagy a kiábrándító pacalhoz ragaszkodik. Nem, legyünk határozottak és vállalkozó szelleműek: ezen a napon minden megengedett, ami a szerelemhez és az eredetiséghez kapcsolódik. Készítsünk tehát olyan menüt, amely után mind a tíz ujját megnyalja vagy amire még évekig emlékezni fog.
Pompás választás lehet a füstölt lazac, melyet orosz kaviárral dobhatunk fel. De a java még csak ezután következik: használjunk afrodiziákumokat ezen a jeles napon, melyek serkentik, fokozzák a vágyat, s hozzásegítenek a nap boldog befejezéséhez. Így a lazachoz készítsünk köretként édesköményt, csempésszünk bele egy kevés kőrisbogárport, zöld ánizsmagot, koriandert és egy csipetnyi fahéjt, szegfűszeget.
Az ünnepi vacsora elmaradhatatlan része a desszert. legyen az akár creme brulee, vagy csak sima csokoládétorta (endorfin!), mindenképpen szív alakú sütőformában süssük, s díszítsük szívcukorkákkal. Készítsünk oda tejszínhabot is, melyet az este további részében akár más módon is felhasználhatunk – képzeletünknek ezen a napon semmi sem szabhat határt!

Ezoterikus beállítottságúaknak: Hogy mi kell a boldog párkapcsolathoz? Bizalom, szerelem, (ön)elfogadás és harmónia. Az ezotéria mindezekben utat mutat, ha kellően nyitottak vagyunk rá. Valentin-napon még inkább előtörnek belőlünk ezek a kérdések, melyekre legalább ezen a napon érdemes őszintén válaszolni. Hogy érzem magam a kapcsolatomban? Ő hogy érzi magát? Boldogok vagyunk-e egymás mellett? Segítjük, bátorítjuk-e Másik Felünket?
Bevált recept sajnos nincs, mindenkinek a saját, belső útját kell megtalálnia, de egy-két ezoterikus tárgy, könyv rávezethet minket annak a bizonyos útnak a megtalálására. Itt és most két ember találkozásáról és összefonódásáról van szó, melyet legjobban egy páros yin-yang medál fejez ki. Lepjük meg egymást ezzel Valentin napján. A yin, azaz a zömében női oldal lógjon a mi nyakunkban, a yang, a kiáradó, férfias rész pedig kedvesünk nyakában. Időnként tisztítsuk meg hegyikristállyal vagy ametiszttel a medálokat, ezáltal az egymás iránt érzett szerelmünk is újra és újra „leporolja magát”, és újult erővel lángol fel.
Kényeztessük párunkat masszírozókövekkel: simítsuk, gyúrjuk, nyomjuk testét, alkalmazzunk vibrálás technikát. Rövidesen jelentkezni fognak a pozitív hatások úgy testi, mint lelki és szellemi értelemben, s párkapcsolatunk csakhamar kiteljesedik, mintegy magasabb dimenzióba kerül.
Az ezoterikus könyvekből is igen nagy a választék: a kedves olvasóknak ez alkalomból kettőt ajánlanék: Az első Somerset Janney nemrég napvilágot látott, nagy sikert arató könyve, A tantrikus szex útja és technikája napjainkig. E mű segítségével bepillantást nyerhet a kedves Olvasó a tantrikus szex útjába és technikájába egészen napjainkig, melynek során kapcsolatba kerülünk a világmindenséggel, megismerjük önmagunkat és Párunk legrejtettebb mélységeit, s melynek útmutatásával szellemünk felszabadul és kiteljesedik.
A másik könyv, melyet jó szívvel merek ajánlani, Yo-Fhin Tano szakértelemmel és bölcsességgel megírt remekműve, A szivárvány testű individuum – harmóniában csakráinkkal című kötete. A könyv elolvasása után testünk „helyei” és tudatállapotunk jobban tud majd kommunikálni egymással, s ezáltal Kedvesünk felé is nyitottabbá, befogadóbbá válunk. A hét csakra harmóniája pedig véget vet a rengeteg pszichoszomatikus tünetnek, melyek eddig akadályként gördültek életünk és párkapcsolatunk elé, így már semmi nem állhat szerelmünk útjába.

Családra vágyóknak: Végezetül álljon itt egy „trükkös” ajándék, mely nem szokványos, talán kicsit merész is, de a fogadtatásából messzemenő következtetéseket vonhatunk le. Amennyiben komolynak érezzük párkapcsolatunkat, ezzel a rafinált ajándékkal letesztelhetjük Párunkat, hogy mennyire alkalmas a házasságra, gyermeknevelésre. Vegyünk neki Valentin-napra cserepes növényt, tegyük egyedivé szívecske mintájú kaspóval, majd várjuk a hatást és figyeljük az árulkodó jeleket.
Ha elhanyagolja – amibe belegondolni is szörnyű -, nem ad vizet a kis növénykének (gyermek megetetése), hagyja kiszáradni, esetleg túlöntözi (gyermek túletetése), nem biztosít neki elegendő napfényt (gyermek szabadidős tevékenységének korlátozása), úgy még időben kapjunk észbe, és keressünk mást. Hiszen aki egy növényt nem tud ápolni, hogy fog gyermeket nevelni?
Amennyiben viszont a férfi gondozza, ápolja, „nevelgeti” a tőlünk kapott növényt, tudhatjuk, hogy nyert ügyünk van, minden kétséget kizáróan közös gyermekeinkkel is így fog majd viselkedni. Ennél nagyobb öröm pedig – ebben talán mindannyian egyetértünk – nincs a világon.

Ezekkel a pozitív gondolatokkal kívánok mindenkinek örömteli, boldog pillanatokat, nagy nevetéseket, fesztelen beszélgetéseket, finom étkeket, majd pedig vérmérséklettől függően erotikus, gyengéd, pajkos vagy pajzán „ünnepzárást”. Ne feledjük, ez a nap a tiétek, a miénk, kedves szerelmes szívűek. Élvezzük hát ki minden percét, hiszen ma mindent szabad, ami nem tilos!

Odaát, a Modoroson Kingusék is illően megünnepelték a Valentin-napot. Aki még nem olvasta volna, pótolja, mert érdemes:
http://modoros.blog.hu/2010/02/14/valentin_es_cezarsalata