„E szép nap reggelén minden jót kívánok,
ahová csak nézel, nyíljanak virágok!”
A növénykedvelő nő lakása már messziről felismerhető. A panellakások erkélyeinek csúf egyformaságából pompázatos virágaival, életteli zöldjével mintegy vonzza a hamuszürke arcú, közönyösen tömegközlekedő emberek tekintetét. Hívogat és marasztal. Szinte orrunkban érezzük a csüngő petúniák bódító illatát, csodáljuk a muskátlik izzó vérvörösét, a hurráoptimista bársonyvirágok életigenlő napsárgáját. Percekre lenyűgöz bennünket, és a látvány az egész napunkat feldobja. Titkon irigykedünk is rá, mert tudjuk, ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Hát még ő, a növények nemtője mennyire nem lehet az! Ismerjük hát meg közelebbről.
A növényszakértő pályafutásának kezdetére még jól emlékszik. Bár már nagyon régen történt, újra és újra felidézi, anekdotázik róla, a családi legendárium egyik alapélményének tekinti.
- Emlékszem, tíz vagy tizenegy éves lehettem, nem is tudom már. A lényeg a lényeg, hogy egy barátosnémmal, a Zsuzsival gyakorta azzal ütöttük el az időt, hogy faágakat dugdostunk a földbe. Hogy, hogy nem, egy alkalommal, mikor visszatértünk, egyszer csak azt látom, hogy az egyik bot kihajtott! Értitek? Egy bot! Hát mekkora volt rá az esély? Szinte semmi!
A növénykedvelő szívesen megmutatja a helyet is, ahol mindez végbement, mert nincs messze, de a hallgatók vagy már ötször jártak a csoda helyszínén, vagy igazából nem is zarándokútra készültek, ezért inkább most kihagynák, ha nem probléma.
Nem baj, semmi gond, majd legközelebb.
Évekig lappang benne a növényszeretet, de miután férjhez megy és szül két gyereket (= teljesíti a tervet), elemi erővel tör fel belőle.
Állandó előfizetője a Télikert növénymagazinnak, amelyet hozzáértően, kritikus szemmel olvas. Meglátásainak, ellenvéleményének olykor hangot is ad udvarias, de ellentmondást nem tűrő stílusú levél formájában:
Tisztelt Szerkesztőség!
Nem hagyhatom szó nélkül az előző számukban tévesen szereplő adatokat: a dracénát (Dracaena Marginatát) májustól szeptemberig és nem augusztusig, valamint nem tizenkét, hanem tíznaponta szükséges tápoldatozni! Itt jegyezném meg, hogy ezen növény egy másik változata, a Dracaena Massangeana EGÉSZEN más gondoskodást igényel. Őt júniustól szeptemberig havonta 2-szer, azaz kétszer kell tápoldatozni. Gondolom, mondanom se kell, hogy mindkét esetben a folyékony tápoldatozásra utaltam. Kérem, hogy a helyreigazítást mielőbb eszközöljék ki, hiszen növényeink szépsége és jóléte közös érdekünk!
Üdvözlettel: Virághalmy Rózsa
Minden évben nevez és sikerrel szerepel a kerület „Házunk tája-szépségversenyén”. Nemegyszer dobogós helyezést ér el, így bekerül kicsiny erkélyi oázisának képe a helyi lapba. Örül neki, de azért muszáj megállapítania, hogy a kép mit se ad vissza a balkon valódi szépségéből. A beállítás sem előnyös, a fény is rosszul esik a növényekre, de nem tud mit tenni, ilyen kontár fotósok mindig voltak és lesznek is. Sajnos.
A lakásba belépve Szemirámisz függőkertje fogadja az odalátogatókat. Otthona természetes élőhely-szimulátorként szolgál az aglaonemák, ananásznövények, anthuriumok, arékapálmák, azáleák, beaucarneák, bougainvilleák, caladiumok, kálák, kókuszpálmák, cordylinék, dieffenbachia picták, dracénák, fikuszok, gardéniák, hibiscusok, krotonok és rododendronok számára.
Bár a növényektől mozdulni sem lehet: az egyik szobából a másikba csak külön csapásokon, ösvényeken, kizárólagos haladási iránnyal lehet átjutni, a növénykedvelőt ez egyáltalán nem zavarja, sőt inkább állandóan természetben járás érzése van tőle, ami külön boldogsággal tölti el.
A növénygondozás egész életét folyondárként szövi át: minden héten levelenként végigtörli (pormentesíti!) védenceit, körültekintően, növényre szabottan locsol, tápoldatoz, párásít (spricnizik), és ha eljön az ideje, az ifjú hajtásokat gondoskodó szeretettel leválasztja az anyanövényről. A fiatal növénykét átlátszó befőttes üvegben gyökerezteti meg, hogy mindvégig tanúja lehessen a gyökérszálacskák dinamikus hosszabbodásának, az ifjonc testi-lelki gyarapodásának. Mert a növényeknek lelkük is van, amire ugyanakkora gondot kell fordítani, mint fizikai jólétükre! Tehát a locsolás nem minden, szórakozást, lelki életet is kell biztosítani a számukra: ennek fényében klasszikus zenét – opera, dzsessz, szimfonikus zene – hallgattat velük (csak semmi idióta tuctuc baromság, mert még a végén megállnak a fejlődésben, hogy ilyen egzakt hasonlattal éljen), beszél hozzájuk, tanítgatja, neveli őket, és a maga módján élcelődik, néha viccelődik is velük.
Ej, ej, Rodika! Ez milyen úri tempó, kérem szépen?! Hát elnyomjuk a többi társunkat ilyen gyors növekedéssel? Persze, nem úgy értettem, hát hogyne örülnék neki, de ha így folytatod, kénytelen leszek áthelyezni téged Kroti mellé. Na, őt próbáld csak meg elnyomni, majd ő móresre tanít!
A növényszakértő élő példája annak, hogy orchideát igenis lehet lakásban nevelni. Büszkeségét a közvetlen fénytől védi, de 15 centire a növénytől három lámpatestet helyez el, melyek állandó fényt és hőfokot biztosítanak. A nyirkos környezet és a jó vízáteresztő képességű, laza ültetőközeg előállítása érdekében kaviccsal és agyaggranulátummal szórja körbe az orchideát, és vizet locsol a kövekre a párolgást elősegítendő, majd mindennek tetejébe a szoba másik sarkában ventilátort állít fel, hogy az állandó friss levegő elejét vegye a gombafertőzéseknek. Nagy-nagy örömére egy év múlva elő is bukkan a bimbó, amiről azonmód makró képsorozat készül.
A növénykedvelő élete egyáltalán nem könnyű vagy irigylésre méltó. Folyamatos harcban áll az alsó szomszéddal, aki rosszindulatú, értetlen és semmi beleérző képessége nincsen. Mert egyszerűen képtelen felfogni: muszáj, hogy az ő növényei elvezessék a fölösleges vizet, különben a pangó nedvesség miatt elrohadnak a gyökereik! Azt mondja, panaszolja (!) a lakótárs, hogy ráfolyik a száradó ruháira a víz. Hát teregessen bent, vagy oldja meg valahogyan, hogy ne akadályozzák a ruhák a vízelvezetést! Ide jutottunk. Állandó széthúzás és áskálódás mindenhol.
De hozzá kell tennie, olykor a családdal is nehéz zöld ágra vergődnie: a gyerekek egyfolytában dzsungelharcost játszanak a lakásban, pedig az nem arra való. Nem lehet egy pillanatra sem megnyugodni. Hol a kálát veszélyeztetik, hol pedig a hibiscust dögönyözik.
A férj és a gyerekek valóban aknamunkát folytatnak az anyci kedvtelése ellen. Naponta kísérletet tesznek a növények likvidálására, kiirtására. A virágokat kólával öntözik (hátha elrohadnak, mint a fogak!), a férj pedig takarítás fedőnév alatt hypóval, Domestosszal és hideg zsíroldóval próbálkozik, de hiába. A feleség egyből átlát a szitán, a merényletet időben észreveszi, és a revans sem marad el egy spontán hétvégi átnevelőtábor keretében. Szombaton OBI-ba mennek, ahol fejenként 10 kiló általános virágföldet és 3 darab 60 centi átmérőjű kerámiacserepet (bármikor kellhet) cipelnek haza. Vasárnap újságot terítenek a padlóra, és miniásóval, minilapáttal az anya őrmesteri tekintete mellett átültetik a növényeket. Az összeset. Kivéve az orchideát, mert az magától elpusztult, dacára a lámpáknak, agyaggranulátumnak, a ventilátornak és a sósavnak.
A férj és a gyerekek megértik az üzenetet, és beismerik, hogy tényleg ők hibáztak. Kiengesztelésképpen vesznek egy egzotikus, sok törődést igénylő cserepes növényt a legjobb feleségnek és anyának, Virághalmy Rózsának.
Aztán hárman, növények nélkül, teljes egyetértésben beköltöznek a vecsési csavargyárba.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ernoke 2009.11.03. 09:16:35
kimaradt, h a növénykedvelő folyamatosan ajándékoz másnak is növényt, akár akarja az illető, akár nem. aztán nagyon lebassza, mert az nem törődik vele olyan irgalmatlanul sokat, mint ő...
(itt rengeteg poszt szól anyámról, mondtam már?:D)
Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2009.11.03. 10:08:07
Kidobott, elszáradt, megunt növények örökbefogadása, az utolsó kiégett kóróból virágzó CSUDÁt tudunk varázsolni.
Munkahelyen kávézacc, használt teafilterek elkunyizása, bevallottan a növénkéknek. Sörrel locsolás, levelek áttörlése.
Lássuk be: sokkal jobb, mint valami szőrös-büdös kutyát vagy macskát tartani!
LEN 2009.11.03. 10:43:41
_kivár_
Juci SFG · http://redpill.blog.hu/ 2009.11.03. 11:42:58
Az olvasói levél odab.sz!
Hanem, HRita, honnan tudsz te ennyit a dracénákról meg a többi gazról (is)?
Jó, tudom, hogy egy királynak értenie kell mindenhez, node mégis :D
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.11.03. 11:47:55
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.11.03. 11:55:19
Plusz ha ő megy látogatóba valakihez, biztos, hogy végignézi szakértő szemmel az összes növényt, a tulajdonost pedig hasznos tanácsokkal látja el.
- Jéézusom, mi a francér' rakod a páfrányt az ablakba? Hát nem csoda, hogy így néz ki, annak pára kell! SZERINTEM jobb lenne, ha a fürdőszobában tartanád...
Ernoke 2009.11.03. 12:22:14
afromagyar · http://afromagyar.blog.hu/ 2009.11.03. 12:24:32
Fogadjunk, mindjart jon novenyimado-kertimado baratnom kommentelni!
Sajnos nekem ehhez nincs kitartasom. Egyfele novenyem van, a nevet nem tudom, de ugy no, mintha huznak. Kertem is volt, de mar a fuvesites sem jott ossze, ugyhogy _hagytam a fenyobe_.
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.11.03. 12:42:49
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.11.03. 12:49:14
akkor sorolom: szó nem esik a kertről, a kertes házat azért veszik meg, mert a lakást kinőtték, és egy csepp ugar a növényimádó kezei között dzsungellé változik, majd ha már minden négyzetcentimétert növény borít, következik a kertblog :-))) Hogy legyen hová feltenni a makrókat.
Viszont a kert-kérdéssel nálunk megoldódott a lakásdzsungel-harc: onnantól kezdve le se xartam a benti növényket, ergó kihaltak, ergó onnantól nem volt zsúfolt a lak. (Ellenben tudnék mesélni a 3-ból egy szobát a repülőgép-modellekkel, számítógép-alkatrészekkel bitorló Pasiról, aki mindent megszerel, igaz, van egy régi tévénk, amit azt sem tudjuk, ki hozta el javításra. Szóval mi mindketten megérjük a pénzünket - nem róhatunk fel egymásnak semmit :-)
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.11.03. 12:59:28
Meg zöldfűszernövényekkel telerakott virágláda az ablakban (hogy mindig legyen friss zsálya, ha kell) közvetlenül a muskátlik mellett. A muskátliszag az valami brutális istencsapása. Hihetetlenül büdös szerintem. De - _valljuk be_ - ERRŐL nem a növénykedvelő tehet, csak úgy hozzáfűztem :D
LEN 2009.11.03. 13:36:51
SLACÓ 2009.11.03. 13:38:39
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.11.03. 13:40:25
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.11.03. 14:04:14
Jópofák a képeid: kert kert kert muskátli muskátli POGÁCSA :D
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.11.03. 14:06:57
LEN 2009.11.03. 14:24:12
LEN 2009.11.03. 14:24:45
2009.11.03. 14:26:40
A férjem nem volt tisztában a feladat nagyságával, úgy gondolta, hogy esténként ezzel az ürüggyel menekülök el otthonról és lőcsölöm rá a 3 fiat. Mentségére legyen mondva, nem sérelmezte, tűrte.
Miután a néni haza jött a szanatóriumból, és ő is átment meglátogatni, akkor döbbent rá, hogy valóban csupán növény öntözés céljából voltam távol és a 2 órás szintidő nagyon gyors munkának számított. (Azóta sem láttam 50m2-en ennyi növényt, a lakásnak inkább növényház, mint lakás jellege volt.)
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.11.03. 14:55:32
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.11.03. 15:00:20
Megmenteni ÉS továbbajándékozni attól még lehet :)
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.11.03. 15:02:36
El Topo (Sgt. Elias) 2009.11.03. 19:22:34
Örömmel jelentem, hogy mindenki nyert, aki arra fogadott, hogy a volt feleségem valóságos kertész volt, a panelrengeteg kellős közepén.
A két darab gyerekkád méretű virágláda csak a kezdet volt és a tuják, meg a nem tudom mlyen bokrok mellett jutott hely friss bazsalikomnak, szurokfűnek, kakukkfűnek és kutyabengekéregnek is. Ez utóbbiban nem vagyok bizos, de jól hangzik.
Nem mintha bármikor főzött volna bármit, de für alle fäle, ugyebár.
A beltéri növényzet legbosszantóbb tulajdonsága a helyváltoztatás volt. Amelyik kóró egyik nap még az egyik szobában volt, az másnapra átkerült máshova, természetesen szigorúan figyelembe véve az égtájakat. Időnként beköltöztek a kádba is, és ilyenkor néhány napot ott töltöttek, ilyenkor viszont mehettem zuhanyozni apámékhoz.
A gazok meg is hálálták a szerető gondoskodást, mert fokozott iramban fejlődtek és virultak. A hihetetlen méretű cserépben lakó hibiszkusz cirka 5 négyzetmétert foglalt a panellakásból, néha tettem rá finom célzásokat, hogy igazán beszállhatna a rezsibe.
afromagyar · http://afromagyar.blog.hu/ 2009.11.03. 20:02:18
HRita · http://gorbe-sminktukor.blog.hu 2009.11.03. 20:22:59
@afromagyar: Ez alapvetően férfivonás, de szerintem a férjed amúgy is felmentést kaphat :) Honnan kéne tudnia, hogy a krizantém az inkább gyászvirág? :D
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.11.03. 20:26:34
sorica123 (törölt) 2009.11.03. 21:51:58
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.11.04. 06:10:59
2009.11.04. 06:26:57
afromagyar · http://afromagyar.blog.hu/ 2009.11.04. 09:17:40
A masik, amit szoktam meg, az a jo nagy, vastag etcsoki, amit elharapni nem lehet.
Dehat a szandek a fontos, nem? (Remelem, nem az a szandeka, hogy dogoljek meg vagy torjon ki az osszes fogam :).)
Mitya Ivanov 2009.11.04. 10:58:44
Mokele-Mbembe 2009.11.04. 13:36:31
Viszont nem hagyhatom szó nélkül, hogy a Dracaena marginata második neve kisbetű! Kérem, hogy a helyreigazítást mielőbb eszközöljék ki, hiszen a rendszertan szépsége és jóléte közös érdekünk!
Üdvözlettel: Kákalaky Csomó Kötsény
sorica123 (törölt) 2009.11.04. 15:37:11
2009.11.04. 17:58:34
Kert van, de ott a férjem garázdálkodik. Rózsabokrok különféle gyümölcsfák, és bogyós gyümölcsök, de szerintem én már nem érem meg, hogy temőre forduljon az érdi bőtermő.
drhlaszlo · http://kskozlony.blog.hu 2009.11.04. 21:13:16
drhlaszlo · http://kskozlony.blog.hu 2009.11.04. 21:14:09
A második "kapcsolatom" helyére "királylány" olvasandó.
»P.H.M.« · http://setlist.blog.hu 2009.11.05. 12:57:26
GAbica 2009.11.06. 09:50:14
De a nagyikám igazi virágmániás, csak ő ezt úgy oldotta meg, hogy a lakásban kinevezett kettő helyet, ahol lehetnek, máshol meg virágmentes övezet van. Nagyapám idegbajt is kapott volna, ha a lakásban több helyen talál növényt. Neki a virág/fa/bokor helye a telken, meg az utcán volt. Annyi engedményt tett, hogy ha kint virágzott valami, akkor kapott a mama malomkerék nagyságú csokrokat. Azóta is a nárcisz illatát összekapcsolom a tavasszal automatikusan, mert az sok ideig uralta a lakást minden évben.
Úgyhogy ha valaki meg akart lepni virággal és ismert, mindig pár szál nárciszt adott tavasz táján, mert tudható rólam, hogy azért oda vagyok erősen. De otthon nem tartanék, nem való lakásba.
Jelenleg egy darab virág van otthon, az sem vásárlás útján került oda. Aztán bírja amíg bírja. :)
pingwin · http://pingwin.blog.hu 2009.11.06. 12:00:48
nem a novenygondoskodasrol vagyok hires, ha neha meglatom, meglocsolom, de ez se biztos, hogy jo neki.
GAbica 2009.11.06. 12:10:57
hasonló a locsolási és növénytartási stílusunk, úgy látom.
2009.11.07. 15:20:35
Rémes volt a sok Hollandiából behozott Dél -Amerikában -szerintem- minden árokparton megtermő giz-gaz, de mindeki boldog volt mert sikerült 300 ezret elbaszni a (állami)cég pénzéből feleslegesen hülyeségre. Én, csak én voltam az a durva lelkületű, finomságokra érzéketlen aki nő léttére nem kért az egészből.
Ezeknek a cserepes borzalmaknak egyetlen haszna van: ha ki akarsz önteni valamit, nem kell felállnod, elég ha rálöttyinted valamelyi cserépre.
Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2009.11.08. 08:03:12
GeeGee 2009.11.09. 15:39:02
Donna Anna · http://operahumor.blog.hu/ 2010.08.06. 22:34:46