Petra, a huszonöt éves hajadon egy reggel úgy ébred, hogy mindenáron megszerzi magának Ákost, a jóképű és facér, ám eléggé magának való férfit a szomszéd irodából. Talán azért, mert egyre hangosabban hallja biológiai óráját ketyegni, és érzi, hogy ideje volna már gyereket szülni, vagy csak azért, mert fél attól, hogy pártában marad, petrezselymet meg nem szeretne árulni.
A lényeg az, hogy már kinőtt és kiábrándult a hétfejű királykisasszonyok világából, és tisztában van vele, hogy Csipkerózsikaként hiába várna a fehér hercegre, mert az nem fog magától jönni, meg az apja se király, legfeljebb a sarki kocsmában.
Igen, lépéseket fog tenni, és mindent bevet a cél érdekében. Még az eddiginél is figyelemfelkeltőbben öltözködik, mindig kihúzza magát (fülébe cseng a nagyanyai intelem: hasat be, mellet ki, lányom, a legények az egyenes derékra buknak meg a szűk…), és még többet jár aerobic-edzésre. De ez önmagában még édeskevés. Ebben a mai, felfordult világban egyre kegyetlenebb küzdelem folyik a férfiakért: nem elég csak szépnek lenni, az agyafúrtabb és fifikásabb nő nyeri el a férfit. Ő pedig érti a csíziót, és tudja, hogyan lehet sikerre vinni az ügyet.

Kiindulópontként belép a wiwre, és lekáderezi Ákost a nemzetközi közösségi oldalon, főleg a képekre, a „Magamról” és az „Ezt csinálom, mikor nem dolgozom” részekre összpontosítva.

Fotók rendben: egy közeli kép profilból kamerába nézéssel, álltámasztással és egy napbarnított bőrös, sörrel a kézben hajókiránduláson részt vevős. Sehol egy barátnő vagy egyéb legyőzendő vetélytárs. Első pont kipipálva. 

Magamról: „Élj úgy, mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy, mintha örökké élnél.”

 

Ezt csinálom, mikor nem dolgozom: Kevés szabadidőmben vagy olvasok (Remarque összes) vagy a haveri körrel múlatom az időt (foci, sörözés, meccsnézés: Barca!).

Ezek mentén már el lehet indulni! Az idézetet kopipészttel beírja a keresőprogramba, ahol az első találat Mahatma Gandhi. Jó, hát akkor Gandhi: hinduizmus és filozófia. Ezek a dolgok úgyis régóta érdekelték már, csak még soha nem jutott odáig, hogy behatóbban foglalkozzon velük. Majd mostantól.
Remarque: Valami ismeretlen francia, de a neve jól hangzik. Bizonyára szerelmes regényeket ír Danielle Steel stílusában. Nagyon jó ízlése van ennek az Ákosnak!
Petra a biztonság kedvéért azért utánanéz a szerelmes franciának, és rájön, hogy a francia az német és a szerelmes meg háborús. Hát persze, hiszen férfi, miért is olvasna romantikus regényeket? De majd később persze, talán…
Foci, sör, haverok. Ez is csak azt mutatja, hogy Ákos igazi férfi és semmi esetre sem homoszexuális. Velük ugyan nincs semmi baja, sőt, nem egy meleg barátja van, de azért ez párkapcsolati összefüggésben mégse lenne kedvező.
És a Barcelona. Téényleg, nekik van az a cuki bongyor hajú holland edzőjük, az a Räikkönnen!
Petra a maga módján maximalista és törekszik a perfekcionizmusra, ezért inkább felfrissíti és elmélyíti az FC Barcelonáról való tudását, amely során kiderül, hogy ő igazából Rijkaardra gondolt, aki már egy éve nem a Barcelona vezetőedzője. A másnapi nagy pasilenyűgözési akcióhoz gyorsan eltárolja RTM-jébe a játékosokat névvel és mezszámmal, majd elmenti a kedvencek közé az eurobarca.hu-t.

Következő nap betér egy könyvesboltba, megveszi az első keze ügyébe kerülő Remarque-könyvet, és felfegyverkezve a hóna alá csapott opusszal, elindul a munkahelyére. Itt – hogy, hogy nem - az egész napja úgy alakul, hogy legalább félóránként el kell haladnia a szomszéd irodahelyiség előtt halaszthatatlanul sürgős dolga akadván. Közben a könyvet precízen külső borítóval, címmel-szerzővel kifelé tartja, és várja a hatást…
Ami nem marad el! Az ebédszünetben Ákos odalép a könyvet még mindig görcsösen szorongató, abba olykor bele-belelapozgató Petrához:

- Szia Petra! Mit olvasol? Csak nem Remarque-ot?!
- Dede, már másodszorra, egyszerűen megunhatatlan és letehetetlen olvasmány. Ő a kedvenc íróm. Hihhetetlen, milyen hitelesen láttatja a háborút ez a NÉMET író.
- Hű, te azt is tudod, hogy német? Sokan franciának gondolják.
- Hehhe! Még hogy francia! Annyira német, mint a Wiener Schnitzel!
- De az osztrák.
- Ja, igen. Annyira német Remarque, mint amennyire osztrák a Wiener Schnitzel.

- ?
- ... De különben akkor szoktam inkább olvasni, amikor épp nincs Barca-meccs. Valahogy túl kell élnem, amikor nem játszanak a fiúk, a gránátvörös-kékek.
- Te a focit is szereted, meg a Barcelonát is???
- Hogy úgy mondjam, én az anyatejjel szívtam magamba a futball szeretetét. Nagyapám az egyik MPII-es csapatnak volt az edzője.
- NBII-re gondolsz?
- Természetesen arra. Nem azt mondtam? Különben egyvalamit nem szeretek a fociban: az erőszakos játékot. Mert hogy is mondja Gandhi? „Ellenzem az erőszakot, mert ha úgy tűnik is, hogy hasznos, a haszon csak átmeneti, de a szörnyűség, amit okoz, maradandó.” Igen-igen, bölcs és megfontolandó gondolatok ezek.

 Ekkorra Ákos már csak hápogni tud, az álla leesett, és villámcsapásként éri a felismerés, hogy megtalálta Álmai Nőjét, Lelki Társát, Jobbik Felét, az Igazit.
Munka után elhívja a lányt kávézni, hogy folytassák az ebédszünetben megkezdett, nagyszerű gondolatmenetet. Ennek során kiderül, hogy Ákos rajong a Rolling Stones-ért, és persze Petra is begyűjtötte az összes albumot a bandától (el ne felejtsen venni egyet), és hogy a férfi imád vitorlázni. Érdekes, de Petra is ugyanígy van vele. Neki nem nyár a nyár vitorlázás nélkül.
Ákos kijelenti ugyanakkor, hogy ő eléggé független ember, és óriási a szabadságvágya, amit Petra teljesen meg tud érteni. Szerinte sem jó, ha két ember egyfolytában egymás nyakán lóg, fontos meghagyni a másik személyes terét: ez a hosszú kapcsolat titka.

A Férfi és a Nő egymásra találnak, összejönnek, szerelembe bonyolódnak. Petra lelkesen hallgatja a Rolling Stones-t, együtt szurkolja végig a meccseket Ákossal, a férfi haveri körét pedig szinte magáénak érzi: mind jópofa, rokonszenves srácok, akik remek programokat szerveznek.
Ákos hálát ad az Istennek, hogy megtalálta a párját egy ilyen csinos, kedves és különleges nő személyében, és áldását kéri a közelgő esküvőre, mert most már biztosan érzi, hogy Petra az igazi, aki neki rendeltetett.

A parfüm? Hát az valami csodás dolog! Egyszerre öltöztet és vetkőztet, felpezsdíti az érzékeket, önbizalmat ad. Ha magunkra fújjuk, egy teljesen új világ tárul elénk. Egy új világ színekkel, ízekkel, de legfőképpen illatokkal és benyomásokkal. Elbűvöl, elvarázsol, és a rabjává tesz. Szavakkal nem kifejezhető érzéseket és gondolatokat közvetít, és üzen a férfiaknak is: Itt vagyok, dugjatok védjetek meg!
Minden nőnek szüksége van tehát parfümre, a csábítás egyik legalapvetőbb eszközére, mert nem elég csak a magunkra kent tusfürdő, testápoló, sampon, nappali arckrém, hajhab, kézkrém és dezodor illata, mi hódítani is akarunk.
Bár a cél mindig ugyanaz – egy szép, illatos világ elérése a szeretett férfi oldalán – az illatbegyűjtési stratégiák nőtípusonként eltérőek.

Az ezoterikus beállítottságú lány, aki a párkapcsolati kudarcokat eddig a kedvezőtlen fényszögeknek - közérthetőbben a bolygók közötti szögviszonyoknak - tulajdonította, sorsfordító elhatározást tesz: parfümöt vásárol. Ám ezt a dolgot is az élet mélyebb összefüggéseiben értelmezi és éli meg. A parfümhoroszkópot elolvasva kiderül számára, amit már eddig is tudott, hogy ő vízöntőként nonkonformista, eredeti gondolkozású, kreatív, egyedi és utánozhatatlan, így a hozzá tartozó illat is kicsit szokatlan, egyedi és eredeti, mely nem jön szembe vele az utcán.
Tehénszar! – ugrik be E.B.L.-nak első lehetőségként a jegyek alapján, de aztán elveti, mert ő mégiscsak csábítani és delejezni akar. Jó, akkor marad annál a friss, mégis szenvedélyes virágillatnál, amelyet a horoszkóp elsőként ajánl. Másnap megveszi, otthon magára fújja, mélyet szippant belőle, és megfájdul tőle a feje. Émelyegni kezd. Már bánja, hogy próbafújás nélkül vette meg az illatot, de hát a horoszkóp ezt ajánlotta! Szörnyen elkeseredik, de kis idő elteltével rájön a megoldásra. Hiszen az ő aszcendense - ami nyilas - sokkal meghatározóbb és erőteljesebb, mint a Nap-jegye! Végre megértette és megnyugodott. Még aznap visszatér a boltba, és megvásárolja a temperamentumos, nyilas-jegyűeknek való parfümöt. Előbbi tévedése még inkább ráébreszti arra, hogy az asztrológia egzakt, megbízható tudományág, ami sosem okoz csalódást, és amire minden körülmények között lehet számítani.

A céltudatos típus általában az érett nők korosztályából kerül ki: hosszú évek óta ugyanazt a jól bevált, megszokott, általában rettenetesen irritáló illatot fújja magára, amit az istennek se akarnak kivonni a forgalomból. Minden születésnapjára egy 50 ml-es kiszerelésű parfümöt kér, és azt osztja be egész évre. A férj boldog, mert nincs se sértődés, se durci: az ajándékkal nem lehet melléfogni. Hozzácsap egy csokor virágot is, és teljes az öröm. A hosszú párkapcsolat titka: „kedvencillat”, tolerancia, elfogadás és kiszámíthatóság.

A kutató egész életében álmai illatát keresi, de soha nem találja meg. Aránylag felkészült a témában, tudja, hogyan kell nekiállni a parfümmustrának. Bemegy a Duglászba (igen, a kutató tudja, hogy ezt így kell ejteni, ellentétben a Michael-lel, mert az Dáglesz), és a legszimpatikusabb eladót kipécézve magának beszédbe elegyedik vele, és a segítségét kéri.

- Szia! Tudnál nekem segíteni? Parfümöt szeretnék vásárolni.
(A tapasztalt eladólány bólint egyet, a zöldfülű, akit hamarosan kirúgnak, rádörren, hogy „Miért, mi mást?!”)
- Múltkor végigpróbáltam az orientális-fűszeres illatcsaládot, de nem igazán jött be. Túl tömények, nehezek, pláne így nyáron. Valami frissre, könnyűre vágyom, olyan szappanszagúra.
- Talán a tisztaság illatú parfümökre gondolsz.
- Igen, pont azokra!

    A kétes elemektől mentes kulturált szórakozóhely egy meghitt zugában a bátor, sármos férfi leszólítja Leilát, a felvilágosult, magára sokat adó és nőiességét intenzív módon hangsúlyozó nőt. Leila a másodperc tört része alatt végigpörgeti magában a „külső rendben - fogak épek – tesztoszteron-szint okés - Hozzámennék-e feleségül? Igen. - Szülnék-e neki gyereket? Igen.”-kérdéskört, elfogadja az italt, majd megbeszélik az első, hivatalos randi időpontját:

Férfi: - Holnap délután 16 hákor?
Nő: - Óóó, holnap sajnos nem érek rá, mert szpiningem lesz, de négy nap múlva szuper lenne!

   Leila kérem szépen hazudott! Már két hónapja abbahagyta az edzést, mert képtelen volt beilleszteni a napi programjába, és különben is szörnyen unta az egészet. Viszont most valamit ki kellett találnia, hogy időt nyerjen, mert rájött, hogy még rengeteg elintéznivalója van a nagy esemény előtt.

1. lépés: A nő még csak most gondol bele igazán: lehet, hogy elhamarkodott volt a dátum kitűzése. Mi van, ha az a csütörtöki nap nem alkalmas randizásra? A kétségeket eloszlatandó vagy megerősítendő elhívja kedvenc teázójukba csillagjós ambíciókkal rendelkező barátnőjét, és egy Glühweingewürz fantázianévre hallgató teakülönlegesség mellett az asztrológus barátnő megnyugtatja Leilát, hogy a csillagok állása kedvező, amelyek alapján komoly, elmélyült kapcsolatra van kilátás, valamint hogy majd fiuk fog születni.

2. lépés: Leila még aznap felhívja Timit, a fodrászát, és időpontot kér csütörtök 2 órára. 

„Figyuzz, Timikém, csak valami szimpla frizurára gondoltam: Nem kell sokat vágni, ha beszárítod, az is elég. Valami egyszerű, de nagyszerű kéne, ami természetes, mégis beindítja a pasik fantáziáját. Na, nem is magyarázom, ezt te jobban tudod, nem véletlenül vagy te a fodrászom!”

 3. lépés: Leila tudja, hogy az első randi komoly dolog, nem is veszi félvállról. Éppen ezért a gugliban – ki őneki jó barátja – utánanéz az általános tudnivalóknak, és ezt találja: 

Az első találkozás a hőn áhított pasival igencsak igénybe veheti az idegeinket. Számtalan kérdés merül fel bennünk, kezdve ott, hogy mit viseljünk, egészen addig, hogy miről is beszélgessünk. Kövesd ezeket az egyszerű lépéseket, készülj fel alaposan az első randira, és nyűgözd le őt a magabiztos fellépéseddel!

 Figyelj a részletekre!
Már jó előre válaszd ki azt a ruhát, amit aznap viselni fogsz, és előtte végy egy extra hosszú, illóolajos fürdőt. Szuper szexin fogod magad érezni, mikor megérkezel.
Néhány koktél és féktelenség
Para a randi előtt? Ne a megmaradt borral oldd a feszültséget a találkozót megelőzően. Spiccesen beesni a helyszínre nem kelt túl jó benyomást.
Szépítő alvás
Pihenj, mielőtt randizol. Feltételezzük, nem akarsz fáradtnak tűnni, illetve álmosságot érezni a randevú alatt.
Te is légy figyelmes!
Ha te gondoskodsz az estéről, akkor tervezz valami különlegeset, amely mindkettőtök számára emlékezetes marad. De azért arra ügyelj, hogy ez ne legyen egyoldalú. Vagyis lehet, hogy a tetszésedet elnyerték az egzotikus ételek, de azt ugye te sem akarhatod, hogy szegény minden ötödik percben a férfi szakaszra rohangáljon. Szóval mindenesetre egyeztess vele is!
Fő a biztonság!
Ismertesd a barátaiddal a randi terveidet, kivel leszel és hogy hova mentek. Tényleg csak a biztonság kedvéért.
Bűvöld el!
Másképpen is készülhetsz a randira. Informálódj a kedvenc sportjáról vagy arról az együttesről, amit nagyon szeret. Így tuti nem lesz szótlan és az egész estét végigcseveghetitek.
Nyugtasd meg!
Abszolút meg van rá az esély, hogy ő is ideges lesz, tehát törekedj arra, hogy kellemes legyen a légkör. Fontos, hogy se te, se ő ne érezze magát feszélyezve, légy laza és kedves. Csak az elejét kell „átvészelnetek” utána megy minden, mint a karikacsapás.
De csak tíz percet késtem!
Érkezz időben! Ha állandóan lekésed a találkákat, előbb-utóbb randi nélkül maradsz.
Vedd könnyedén!
Viselkedj fesztelenül, és élvezd a randizást, ha esetleg semmi komolyabb nem jönne össze, legalább elmondhatod, hogy volt egy jó estéd. És ne feledd, minden találkából lehet valamit tanulni a férfiak „működéséről”.

   Mindezek tükrében a ráhangoló sangriázás kilőve, viszont eltökéli, hogy majd jól kialussza magát, egy Valeriánát rögtön oda is készít az éjjeliszekrényre. Lenyomozni a férfit már sajnos nem nagyon van ideje, de majd improvizál, hisz úgy még sohasem volt, hogy sehogy se lett volna!
Kedves lesz, és nem fog késni, mert nem akar előbb-utóbb randi nélkül maradni.

4. lépés: Hoppá, „fő a biztonság!”. Erre magától nem is gondolt, de külön köszöni a valodinok.eoldal.hu-nak, hogy felhívta a figyelmét a menekülési útvonalra. Amire persze biztos nem lesz szüksége - mert ő szerencsére egyből megérzi, ha link vagy bunkó pasival van dolga, és ez a férfi különben is más, első pillanattól fogva érez valami kellemes bizsergést, ha eszébe jut -, de azért nem árt az óvatosság.
A lányokkal ismerteti a haditervet e-mailen keresztül stichwortokban:
Téma: Jó pasi. Mottó: Most biztos sikerül. Helyszín: Itália kávézó. Időpont: csüt. 16- tól remélem másnap reggelig és aztán örökre ;-). Ha gáz van: üzenek telepatikusan, gyertek.

5. lépés: A ruha kiválasztása. Leila dühös, mert szembesül azzal, hogy egyetlen olyan ruhadarabja sincs, amit nyugodt szívvel fölvehetne a randira. Azt az egyet viszont biztosan tudja, hogy a lila, törpesarkú körömcipőjében akar menni, ám ehhez muszáj valami színben és stílusban harmonizáló ruhát találnia. Ezért nyakába veszi a várost, és boltról boltra járva felméri a kínálatot, de természetesen olyan rucihoz egyszerűen képtelen hozzájutni, amilyet ő szeretne. Végül nagy nehezen mégis talál egy padlizsánlila, mell alatt húzottat, ami a legtöbb kritériumnak megfelel: jól érzi magát benne, egyszerre dögös, nőies, visszafogottan elegáns, nem kurvás és nem is szűzlányos, sokat sejtet, de keveset mutat. Egyszóval csini, na.
Otthon összepróbálja a ruhát a cipővel, és konstatálja, hogy az egész világ összeesküdött ellene: ütik egymást a színárnyalatok! Hosszas töprengés után az új ruhát választja, és szerda este mellékészíti a sokat próbált örök kedvencet: a futkározós vajszínű balerinacipit.

 Lefekvés előtt bekapja a nyugtatót, nem mintha szüksége volna rá: ő az ilyen helyzeteket azért jól tudja kezelni.
A csütörtöki nagy napot fizikailag és lelkileg megújulva pozitív gondolatok erősítésével és mantrázással kezdi:

„Belép az életembe a szerelem. A távolság csökken közöttünk térben és időben. Megtalálom a páromat, aki elfogad, szeret, felvállal és kényeztet. Őt én elfogadom, szeretem, felvállalom és kényeztetem. Teljes az összhang közöttünk, mert összeillünk minden szempontból.”

   Ugyanezt ismétli szellemileg ráfokuszálva mantrájára a fürdőkádban (az extra hosszú, illóolajos fürdőzés alatt), a buszon és a fodrászszalonban, ahol essszméletlen jó hajat csinál neki a Timi.
Délután 16 óra 02 perckor Leila belép az Itália presszóba, és minden szem rászegeződik. A rendezvous férfi tagja elmosolyodik, rózsát nyújt át neki, és megdicséri a nő elragadóan bájos lényét. Igaz, hogy külföldre szakadt hazánk fiának zsebében ott lapul egy másnapra szóló repülőjegy otthonába, San Fransiscóba, ahol majd felesége és két gyereke fogadja „Welcome home, Daddy”-vel, de Leila erről még mit sem tud. Talán jobb is így. Hosszú az éjszaka és hadd örüljön még egy kicsit.
De ha kiderül, sincs semmi baj. Hiszen „minden találkából lehet valamit tanulni a férfiak ’működéséről”. Ugyebár.

    Mi, tündérmeséken szocializált nők ezt már óvodás korban megérezzük. Hogy a Misit a sors is nekünk rendelte. Amikor a délutáni alvás alkalmával a mellettünk lévő kinyitható, tábori ágyon alszik (nekünk persze nem sikerül a felfokozott érzelmi állapot miatt), amikor az udvarra ugyanolyan macis játszócipőben rohanunk ki. Mikor ugyanazt a lekváros buktát szemeljük ki ebédnél, és átengedjük neki. És mikor rájövünk, hogy az ő G.I. Joe-ja és a mi Barbie-nk felülmúlhatatlan párost alkotnak a homokozóban.

    Aztán általánosban árnyaltabb lesz a helyzet. Biztosak vagyunk benne, hogy a Peti nem közömbös irántunk, mikor a tízórai iskolatejes/kakós-száraz kiflis megmozdulásban az utolsó kakaóra (a háromból) egy vércse hirtelenségével lecsapunk, átnyújtjuk neki, és ő nagyvonalúan elfogadja. Vagy mikor padtársként áttolja a könyökét a mi térfelünkre, és hozzánk ér. Persze hozzáteszi, hogy „Menj már odébb!”, de ezt is csak a szerelem egyik megnyilvánulási formájaként értékeljük.
    Nem kérdéses, hogy viszontszeret minket, hogyha ugyanabban a szünetben megy ki pisilni, és ugyanakkor eszi meg a szendvicsét, mint mi. Tökéletesen egymásra vagyunk hangolódva. Ha télen hógolyót vág hozzánk, tudjuk, hogy nem volt véletlen. A többi húsz fiú is megdobott ugyan, de ők csak a hecc kedvéért, a Peti meg szerelemből.

    A középiskolás évek a legszebbek: ilyenkor már határozottak és céltudatosak vagyunk, a nem verbális jelek pedig kiegészülnek néha általunk kezdeményezett beszélgetéssel is: 

- Az én kedvenc bandám a U2!
- Nekem annyira nem jön be… Inkább akkor már a Depeche Mode, én őket bírom.
- Igen, szerintem is ők a legjobbak!

 Tehát még az ízlésünk is egyezik!
    Az iskolai bulikon mindig úgy pozicionáljuk magunkat, hogy az aktuális szerelmünk bármikor felkérhessen minket. Ha nem kér fel (márpedig valószínűleg nem kér fel), egész biztos, hogy csak nem mer, meg a többi haver visszahúzza. Pedig látszik rajta, hogy a Forever young-ot mindenképpen velünk szerette volna végiglassúzni. Ha a büfébe megy, mi is egyből megszomjazunk, ha viszont a táncparkett közepén kezd el csapatni, feltűnés nélkül arrafelé tendálunk; a Demjén Rózsi-féle Szerelemvonat első taktusainak felhangzásakor pedig úgy sasszézunk, hogy bármikor belénk tudjon kapaszkodni - szerelmét bizonyítandó.
    Ha utálja a matekot, csak azért teszi, mert mi se szeretjük, ha pedig rajong érte, csak miattunk imádja, hogy ha majd összejöttünk, korrepetálhasson minket.

    Később is ugyanilyen bizonyossággal érezzük meg a kiszemelt ostromló imádatát. Megismerkedve munkahelyünkön a szimpatikus, fess, jó kiállású, korban pont hozzánk illő fiatalemberrel, pillanatok alatt rájövünk, hogy a férfi menthetetlenül belénk szeretett. S hogy miből tudjuk ezt ennyire pontosan, az a következő félreérthetetlen jelzésekből egyértelműen kiderül:
Mert köszön. Végigmustrál, ha csinosan vagyunk felöltözve. Ad rágót és zsebkendőt, ha kérünk. Felveszi az általunk véletlenül leejtett papírt. Beszéd közben ránk néz. A kért könyvet kölcsönadja. Az ajtóban előreenged. Ha kérdezzük, válaszol.
Ha ezek közül bármelyik feltétel teljesül, biztosak vagyunk benne, hogy nyert ügyünk van, és már a szánkban érezzük a Nászinduló édes ízét. Egészen bizonyosak vagyunk benne, hogy Ő nekünk rendeltetett. De azért rádöbbenhetne már erre maga is...

Magyarázat: Egyszerű és kényelmes dolog keresni egy ideált, akiről naphosszat álmodozhatunk, és pirulással-pillarebegtetéssel reagálhatunk a feltűnésére. Viszont azt belátni hónapok múlva, hogy a dizniszerűen felépített szerelem még mindig nem mélyült el kellőképpen, az ötszázszor végiggondolt gyertyafényes vacsora leánykéréssel egybekötve pedig még mindig várat magára, már sokkal nehezebb. Ezért kombinálunk és belemagyarázunk: a férfi visszahúzódó, fél a visszautasítástól, nem úgy nevelték, álomvilágban él. Pedig nem. Csak nem mi kellünk neki. Ideje továbblépni. De hát köszön és ránk néz és előreenged! - Na jó, szóval nem biztos, hogy mi kellünk neki. De talán lehet. Várjunk még egy kicsit.

    A búcsúzás helyénvaló és szükséges, ha a karancslapujtői nagymamát kísérjük ki a távolsági buszhoz: Jó utat, mama, köszönjük a vájlingnyi férges almát, amit hozott, vigyázzon magára, csókoltatjuk az öreget is!
Agyő, majd indulás haza.

    De mi szükség van az egész huzavonára, ha a búcsúzkodó felek másnap (10 vagy 2 óra múlva) úgyis megint találkoznak?
Az indokolatlanul hosszú búcsúszertartás jellemzően azokat a párokat érinti (a női tag dominanciájával), akik rettenetesen szeretik egymást, és érzik, hogy az egymás nélkül eltöltött időt semmilyen körülmények között nem fogják túlélni. Ha mégis túlélik - amire kicsi az esély -, az idő minden bizonnyal ólomlábakon fog járni. Egyszóval az élet rendkívül igazságtalanul bánik velük, így még az utolsó pillanatot is addig nyújtják, ameddig csak lehet.

Búcsú telefonon keresztül
Lány: - Szeretlek!
Fiú: - Én is. Nagyon!
- De én még eggyel jobban szeretlek!
- Azt azért nem hiszem, mert nem létezik! Most már tényleg le kéne tenni, bár nagyon nehéz…
- Jó. (Sóhaj.) Akkor 3-ra egyszerre tesszük le, oké? Na: Egy – kettő – hááá-rom!

Csend.

- Letetted?
- Nem. Megvárom, míg te teszed le.

    Ekkor jó esetben valamelyikük tényleg véget vet a szenvedésnek, rosszabb esetben csak a telefon merül le. Legrosszabb esetben pedig egy arra járó, agresszív fültanút annyira megvisel a jelenet, hogy kikapja a turbékoló lány vagy fiú kezéből a telót, lezúzza a földre, és úgy tapossa, mintha kéne.

Éjjeli búcsúzás msn-en
Fiú: - Későre jár, ideje aludni.
Lány: - Igen, sajnos, de én, ha veled vagyok, nem érzek álmosságot!
- Tudod, hogy én se, de holnap meló…
- Hát jó.
- Aludj jól Édesem!
- Te is aludj nagyon jól!
- Szép álmokat!
- De nehéz lesz nélküled elaludni!
- Nekem is nehéz lesz, gondolhatod.
- Küldök Neked valamit, így talán könnyebben elviseljük
- Várom…
- „Leszáll az est, jön egy manó, apró, pici, álmot hozó.
  Kicsiny zsákja vállát nyomja, aludni fogsz, ő már tudja.
  Bebújik Melléd az ágyba, s füledbe súgja, jó éjt, Te Drága!”
- Imádlak!!!! Köszi Kicsim.
…

- Hát akkor jó éjszakát!
- Jó éjt!
- Szeretlek!
- Én is téged.
- Most már tényleg megyek. Cijja!
- Szió Cica!
…

- Jóccakát!
- Jó éjt Szerelmem!

A hirtelen elválást követően mindketten kijelentkeznek, de míg a srác valóban aludni megy, a lány stikában újra belogol, hogy lecsekkolja a fiút, nem lép-e vissza valaki mással (=egy szép, okos, humoros csajjal, azaz vetélytárssal) msn-ezni. Sose lehet tudni, ezért inkább virraszt még két óráig, és minden gyanús jelre (be- és kijelentkezésekre) „áhhá”-felkiáltással reagál, de mindannyiszor csalódik. Kicsit később kitalálja, hogy a srác csak rejtve kapcsolódik, és direkt előle bujkál, így következő nap kérdőre vonja barátját, és bedurcizik.

Ha indul a vonat                                                                   
A búcsúzó párok már tíz perccel az indulás előtt belekezdenek az istenhozzádba. Leülnek a peron egyik padjára, és úgy enyelegnek, mint akik soha többé nem látják egymást - nem kevés szórakoztató pillanatot szerezve ezzel az unatkozó vonaton ülőknek.
Három perccel az indulás előtt felszáll a lány. Ilyenkorra általában már nincs szabad hely az ablak mellett, ezért a mellette ülőn átível, majdnem biztosan belekönyököl a bordájába, és élesen gesztikulálva barátja tudtára adja az ablakon keresztül, hogy szereti: csókot dob, a srác pedig elkapja, vagy puszit lehel a tenyerére, és rátapasztja az ablaküvegre. Némán artikulálva sűrűn szeretlekezik és cuppog, a srác pedig hevesen bólogat és visszacuppog.
A vonat megmozdul, mindketten elkezdenek integetni, mintha az életük múlna rajta, de mindez persze csak vaklárma, a vonat nem indul el.
A lány lejelnyelveli a fiúnak, hogy nem érti, miért nem mennek már. A barát sem érti, és kínjában elkezd jópofizni: mérges arcot vág, forgatja a szemeit, mint akit idegesít a vonat késése, vagy – mintegy megadva a kezdő lökést – elkezdi tolni a vonatot. Oldalról.
A lány ezen jót kacag, az utazóközönség meg a fejét fogja. De aztán mindjárt fel is lélegzik, mert a szerelvény végre tényleg elindul.
A srác áll és bámul (leggázabb esetben a vonat mellett fut, és bekopog az ablakon), a csaj pedig – még mindig az utastárson áthajolva, annak bordájára támaszkodva – integet és integet és integet.
Az intenzív lelki sokk után nagyot sóhajt, olyan fájdalmasat-mélyről jövőt, amilyet csak azok tudnak, akiket megpróbált az élet. Hiába, nehéz a sorsa a szerelmes szívnek…

Konstruktív megoldási javaslat Dolák-Saly Róbert tollából és szíves írásbeli hozzájárulásával

Magyarázat: A búcsúzásra fordított idő nem áll egyenes arányban a szerelmi kapcsolat tartósságával: egymás után negyvenszer elköszönni fölösleges és idióta dolog. Mi ugyanakkor szeretjük bebiztosítani magunkat, szükségünk van a visszacsatolásra és a megerősítésre, hogy nélkülünk nem élet az élet. Igen, idegesítőek vagyunk, erőltetettek és kínosak. De a férfi, aki belemegy ebbe a játszmába, valószínűleg még inkább az. Nem kéne pedig.

Honnan lehet tudni, hogy a közeljövőben fontos focimeccsre van kilátás?

    A tétmérkőzés előtt egy héttel a férfi lehengerlő attakba kezd: időben érkezik haza, kevesebbet ül a számítógép előtt, többet beszélget kedvesével, esetleg még virágot is vesz neki. Néha ugyan tesz utalást a közeledő meccsre, de a nő vádló tekintete láttán gyorsan másról kezd beszélni, megdicséri a nő vadiúj felsőjét, amit az 3 hete vett, és már vagy négyszer volt rajta.

A meccsnéző férfinak (tehát az összes férfinak) három fajtáját különböztetjük meg:

    Az okos és előrelátó öt nappal a meccs előtt bemegy a hozzá legközelebb eső IBUSZ-irodába, és megveszi a jegyet. Nem lacafacázik, kész tények elé állítja a nőt: itt a jegy, megyek, csókollak, nem írok, ne válaszolj.

A még mindig okos és előrelátó megbeszéli a haveri körrel, hogy lemennek a törzshelyükre szurkolás okán, ahol olcsó a sör, és még a meccset is közvetítik. Persze nem az asszony miatt, csak úgy általában, a jó hangulat végett.

    A legkevésbé okos és előrelátó nem készít tervet. Vagy azért, mert nincs kedve, vagy azért, mert nincs pénze, vagy azért, mert eljátssza, hogy ő az úr a házban. Hát nehogy már megmondják neki, mikor mit csináljon. Ő otthon marad, és mindenképpen meccset fog nézni.

A meccset elutasító nő egy fajtáját különböztetjük meg: a problémázóst.
Már a meccs reggelén kezdi: morózus hangulatban ébred, nem ad jóreggelt-puszit, mindenen megsértődik, és egész nap a sírógörcs kerülgeti.

    Problémázik a jegy miatt: Mikor vetted meg? Miért vetted meg? Minek szórod a pénzt? Mikor jössz haza? Vagy:

- Miért nem viszel magaddal?
- Miért, eljönnél?
- Persze, hogy nem, de ha mennék se vinnél el, tudom!

    Kiborul, ha a férfi elmegy a haverokkal. Fenyegetőzik szakítással, válással, „betelt a pohár”-ral, „átmegyek anyámhoz”-zal, „elhívom a barátnőimet”-tel.

    Ha a férfi otthon marad, az a legrosszabb. A nő tüntetőleg elvonul Bridget Jones naplójával a kezében, de végül megállapítja, hogy ebben a hangzavarban egyszerűen képtelenség olvasni, vagy csapkod, percenként elmasírozik a képernyő előtt, és nyomatékosan kéri párját, hogy halkítsa le a tévét, mert szétrobban a feje.

A hazaérkező férfit azért megvigasztalja:
- Látod, én előre megmondtam, hogy nem érdemes elmenned arra az értelmetlen meccsre. Én már akkor tudtam, hogy kikapunk, mikor Mellberg a 9. percben gólt fejelt. Babosnak esélye sem volt.
- Mi? Ezt meg honnan tudod?
- Hát, nem volt semmi érdekes a tévében, gondoltam, inkább belenézek a közvetítésbe, ha már más nincs. A sör sajnos elfogyott…

(Be)magyarázat: A „tévedhetetlen" női logika szerint a harmonikus párkapcsolatban nincs te meg én, csak MI. Azonos világnézet, azonos álmok, azonos érdeklődési kör, egyenlőség és elfogadás. A nő szeret shoppingolni, szeressen a férfi is. A nő utálja a meccseket, gyűlölje a férfi is. Egyszerű és átlátható szabályok ezek. Mint a fociban. 

 A csajbuli létrejöttének lehetséges indokai:

A szépen alakuló, friss kapcsolatban a pasi, aki eddig gavallér volt és kiszámíthatóan viselkedett (= minden sms-re válaszolt, a félóránkénti Mit csinálsz éppen?-hívásokat birkatürelemmel fogadta), most egyszeriben nem elérhető: sms-re, hívásra nem reagál, és a wiw-re sem jelentkezett be előző nap 18 óra 47 perc óta. Szemét disznó, akire egy könnycseppet sem érdemes pazarolni, de azért valakinek mégiscsak muszáj kiönteni a szívünket. A hiúságában sértett fél összehívja a legjobb barátnőkből verbuválódott csajos kupaktanácsot, hogy haditervet készítsen velük a revansra.

Az a szemét disznó Karcsi már megint elment sörözni a haverjaival, minket meg már megint nem vitt magával. Biztosan szégyell a barátok előtt. Bosszúból mi is szervezünk másnapra titokban valami programot, és nem főzünk semmit. Ha hazaér Karcsi a munkából, majd nagyon fog csodálkozni, hogy se meleg étel, se terített asztal. Talán ebből ért majd. (Karcsi ebből sem ért: Ha nincs meleg étel, lemegy a kifőzdébe, és eszik végre egy jó adag pacalpörköltet, amit az asszony amúgy se hajlandó megfőzni. Aztán, hogy még mindig nincs otthon a nő, elfoglalja magát, és újra elmegy sörözni a haverokkal.)

A kebelbarátnők ooolyan régen nem látták egymást; ideje meghányni-vetni az élet apró-cseprő dolgait (azt, hogy a friss kapcsolat-fickó érthetetlen módon nem reagál, vagy Karcsi már megint nélkülünk csinált programot).

 A csajbuli fő kellékei:

Bár a nők nem isznak alkoholt (soha nem böfögnek és főleg nem prátolnak), azért valamiféle nőcis pia mégiscsak szükséges, hogy megeredjen a nyelvük. Vodkanarancs (Topjoy update light narancsitallal), Sangria (mélyhűtött trópusi gyümölcskeverékkel desszertnek is pompás), illetve az estek állandó és elmaradhatatlan szereplője, a házi készítésű Bailey’s. Erről külön kell szólni: A házi Bailey’s jellemzően rengeteg instant, mogyorós cappuccino (kapucsínó)-porral, cukrozott sűrített tejjel, leheletnyi szesszel, valamint egy csipetnyi szeretettel készül. Fontos metszett üvegekbe tölteni, és előzőleg jól behűteni, majd minden egyes kortynál dicsérni a béliszt készítő barátnőt. Ha elcukrozta a löttyöt, vagy ha kifelejtette belőle az alkoholt, akkor is.
Most az egyszer nem mi főzünk!-felkiáltással pizzát rendelnek, ami állandó konfliktusok forrása: egyiküknek a paradicsomtól ég a gyomra, a másiknak a fogyijába nem illik bele a mozzarella sajt, a harmadik pedig inkább sushit enne. Jattot nem adnak a pizzafutárnak, mert így is kész rablás, amit elkérnek azért a nyamvadt tésztadarabért, aminek túl vékony/túl vastag a tésztája, nem friss paradicsommal és oregánóval készült, a sajtot pedig már megint sajnálták róla. A lényeg, hogy a barátnők közül bárki jobban meg tudta volna sütni, de azért természetesen pillanatok alatt elfogy a hami.

 A csajbuli menete:

A szijjja! plusz három puszi után a vendégül látottak lehuppannak a kanapéra, majd felteszik a lábukat a dohányzóasztalra (most minden megengedett, nem kell bizonyítani a férfiak előtt). Elmesélik, hogy milyen szörnyen fárasztó napjuk volt, de gyorsan hozzáteszik, hogy egy jó kis bulira azért még futja az energiájukból. Kezdésnek beraknak valami romantikus nőcis filmet (Igazából szerelem, A szív hídjai, Dirty dancing), végigizgulják, Colin Firth-ről vagy Patrick Swayze-ről megállapítják, hogy jó pasi, arról a bongyor hajú, krumpliorrú csajról viszont el nem tudják képzelni, hogy kerülhetett be a szereplők közé. Ronda, tehetségtelen és kék a szeme (esetleg barna vagy zöld, mindegy, egyik se jó). Miután jól kivesézték a filmet, minden átmenet nélkül elkezdik szidni a szemét disznó friss kapcsolatot és a Karcsit. Colin Firth után pedig a fickók összes hibája dupla akkorának tűnik. Mert ha legalább úgy néznének ki, mint Colin… Akkor mindent, de mindent megbocsátanának nekik (összenevetés), de így?
Közösen kiokumlálják, hogy a megbízhatatlan új pasi csak játszott a sértett fél érzéseivel, kihasználta őt, és most félredobta, mint egy használt zsebkendőt. Ezentúl a megbántott nő okosabb lesz, és nem dől be a pasiknak. Karcsi pedig elmehet a fenébe (alkoholos befolyásoltságtól függően a francba, a jó édes anyukájába, a búspicsába).
Miután ilyen jól kipanaszkodták magukat, és empatikus készségükről tanúságot téve használhatatlan tanácsokkal látták el egymást, a lazaság és a „szarunk minden férfira”-jegyében berakják a válogatás cd-t, és föltekerik max hangerőre (jujj, ez túl hangos, vedd egy kicsit lejjebb! Köszi!). Számok, melyek biztosan szerepelnek a repertoárban (a teljesség igénye nélkül): Do you love me?; Represent Cuba (a Dirty dancing-es vonal adott); Britney Spears: Piece of me, Toxic; Celine Dion: I’m alive; ABBA összes (kivéve The winner takes it all és a Chiquitita); Spice Girls: Wannabe. Shania Twaintől a That don’t impress me much-ot többször is végighallgatják, a refrént pedig végigsivítják, bár nem tudják, miről szól. Arra azonban emlékeznek, hogy a klipben Shania az összes fazont elküldi a fenébe (a francba stb.), tehát biztos valami pasigyűlölős szám, ami pont passzol a fílinghez.

Közben a pizzának hála tele a pocak, a nadrág meg egyre kényelmetlenebb. Legbevállalósabb lány felveti, hogy akár le is vehetnék a nacit, mert egymás előtt ugye nincs miért szégyenkezniük. Egy csaj persze mindig van, akinek vagy nagyon alacsony az önértékelése vagy keveset ivott, ezért nem meri levenni. Magas önértékeléssel rendelkező vagy már eleget ivott barátnők azonban lerángatják róla. A házi Bailey’s és a vodkanarancs egyre fogy, a push up-os melltartó pedig egyre jobban nyom… A Dancing Queen alatt az is lekerül a lányokról, és a fej fölött lasszószerűen háromszor körbekörzés után a melltartók a földön végzik.
A visszafogottan viselkedő barátnő a csapatós számokra foxtrottozni próbál, de miután a többiek jól kiröhögik, erőt vesz magán, és egyet jobbra-egyet balrázva ő is bekapcsolódik a Walpurgis-éji pucérkodásba.
Ideális esetben a függöny nincs elhúzva, a szomszéd házban, srégen pedig kanzsúr van dajdajozással egybekötve. A lányok magasról tesznek a világra, a srácok így kedvükre voyeur-ködhetnek és átfütyülhetnek.
A vodkanarancsban már a harmadik kör óta nincs narancs, emiatt a lányok - mozgáskultúrájukat tekintve – Britney-t és a Dschingis Khant (mind a hat tagot egyszerre) ötvözik a túloldal legnagyobb örömére. Az önfeledt mezítelen zúzás rövidesen öntudatlanságba csap át. A legéletrevalóbb csajszi még szerez párnát a feje alá, mielőtt teljesen elsötétülne előtte a világ.

    Reggel a lányok karikás szemmel, migrénszerű fejfájással és elkenődött szemfestékkel ébrednek, az életrevaló lány pedig rájön, hogy a feje alá tett párna egy fél pár balerinacipő, a pizzás doboz, valamint az üres vodkásüveg halmazából áll. A csajok lemossák a szemfestéket, újrasminkelik magukat, bár a szemkörnyéki karikák eltüntetéséhez a korrektort most két rétegben viszik fel. A kapun kilépve cinkos mosollyal búcsúznak a vendéglátótól, és a görbe este utóhatásaként kissé ingadozó, de annál öntudatosabb léptekkel indulnak a dolgukra.

    A „férfiak bekaphatják”-életérzés friss kapcsolatos barátnőnél délután 3 óráig tart. Ekkor újra felhívja a megbízhatatlant, és a pasi üzenetrögzítőjének elpanaszolja, hogy miatta előző este nagyon berúgott, és nagyon rosszul érezte magát nélküle, de ad még egy esélyt, biztos meg tudják beszélni. A férfi másnap megváltoztatja a telefonszámát és titkosítja. Karcsis barátnő délután 4-kor hazamegy, megfőzi a párja kedvenc ételét, és még sört is hűt be neki.

Magyarázat: A férfiak gonoszak, morálisan ingoványosak, és csak kihasználnak minket. Mi, nők pedig újra és újra bedőlünk nekik javíthatatlanul ostoba módon, talán élvezzük is valahol a mártír-szerepet, és még csak bosszút sem tudunk állni szép elegánsan. Hogy üssön. Hogy elgondolkozzanak. Vagy legalább észrevegyék. Megérdemeljük egymást.

    Útjavító munkás az, aki utak mentén vagy a járdán feketére cserzett, csupasz felsőtesttel, lapáttal a kezében áll vagy ül, esetleg fekszik. Legleleményesebb fajtája reggel 8-kor feltűnés nélkül bemászik az árokba, délután 6-kor pedig feltűnés nélkül kimászik onnan. Közben alszik vagy Tunnel Rat-et játszik, de semmiképp sem dolgozik.
Természetszerű megnyilvánulása a hamvas 14 és érett szépasszony 50 közötti nők felé:
1. Helló-belló!
2. Helló-helló-helló!
3. Füttyszó ereszkedő, majd emelkedő dallammal
4. Füttyszó emelkedő, majd ereszkedő dallammal
5. Sunáználak!
6. Az előző öt pont bármilyen variációban.

Bár túl sokat nem érdemes beleképzelni ezekbe a mondatokba – a vulgáris tetszésnyilvánítás munkáséknál csak a réteghez tartozás egyfajta verbális kifejeződése -, de attól még nekünk, nőknek szólnak, ezért biztos, hogy valamiképpen reagálunk rájuk.

 A jégkirálynő a beszólást követően rájuk se néz, sőt, fensőbbségesen és méltóságteljesen elfordítja a fejét. Megigazítja a haját, az órájára pillant, és sietősre veszi a lépteit. Legközelebb mégis direkt megint arra megy.
Az idétlenül vihogók idétlenül vihognak. Jellemzően a tizenéves korosztály második feléből kerülnek ki. Ők azok, akik még nincsenek tisztában veszélyes (végzetes) női vonzerejükkel, s így nem tudják, hányadán álljanak a jelenséggel. A röhörészés már oviban és általánosban is bejött, itt is működni fog.
A szárnyakat kapó jó néven veszi a bókokat. Valószínűleg súlyfelesleggel küzd, pattanásos vagy 7 dioptriás szemüveget hord, de mivel arra jártában éppen mellkidobós felső van rajta, a munkások pedig csak ARRA koncentrálnak, a siker teljes. Általában elpirul, elmosolyodik, és lelassít, hogy minél tovább sütkérezhessen az elismerésben.
A bratyizóssal biztos, hogy történt valami jó aznap: fizuemelést kapott, összejött a legjobb barátnője pasijával, thai-masszázson vett részt. Jókedvében keblére ölelné a világot, ezért nemcsak visszamosolyog, de még köszön is, esetleg integet. A munkásemberek ezen úgy megdöbbennek, hogy zavarukat leplezendő elkezdenek dolgozni. De gyorsan rájönnek a tévedésre, és visszarendeződnek eredeti statikus pozíciójukba.

     A nő első dolga lesz otthon/randin a párjának elmesélni (felháborodva, röhincsélve, büszkén vagy boldogan), hogy egyszerűen nem tud úgy végigmenni a rakparton/Kazinczy utcán vagy bárhol, hogy utána ne füttyentenének. Még ha ribancosan öltözködne és kihívó lenne. De nem. Egyszerűen nem érti.

    Ennek üzenete metakommunikatíve: A személyes kisugárzásomnak, az arcomra írt intelligenciámnak és alakomnak hála olyan jó nő vagyok, hogy mindegyik ujjamra jutna legalább három pasi, úgyhogy becsülj meg.
Mondjuk kezdhetnéd azzal, hogy a koszos zoknit a szennyesbe, és nem az étkezőasztalra teszed.

    Az intelligens és szenzibilis férfi levágja a szituációt, és sűrű bólogatások közepette biztosítja a nőt afelől, hogy ő tényleg szép és különleges.

    De azért a büdös zoknit otthagyja…

„Na, már kalimpál. Ez a nő eszi az életemet, mint a rozsda. Ennek mindig kell valami. Amivel integet, csak az tízezer. Azt’ mi az? Egy szar. Egy semmi.” (Oszi bátyám)

    Cintia reggel dolgozóba menet megveszi kedvenc lapját, a Cosmót (vagy Joy-t vagy Glamourt). Belelapoz, és az egyik cikk megragadja a figyelmét. „A te pasid is változatosságra vágyik!” Cintia elgondolkozik, és érintve érzi magát. Ezért amint vége a műszaknak a melóhelyen, belép egy szépségszalonba, és rendel tíz új műkörmöt magára. A műkörmös – innentől kezdve testi-lelki jó barátnő – örömmel teljesíti a kérését. Cintia először csak valami visszafogottabbat szeretne, de Linda, a műkörmök mestere rábeszéli a legújabb divatra: a 3 centi hosszú, tűéles, extra színes, strasszos, csili-vili fajtára.  

    A külsőleg megújult lány az előző nap 10.000-ért csípett ruhában akar menni a randira, de képtelen azt a rohadt cipzárt megfogni. Rájön, hogy igazából nem is az ő stílusa, ezért inkább gumírozott derekú cicanaciban jelenik meg a barátja előtt. Laci meglátja Cintiát, elkezdi mustrálni a körmöket, és nem tud velük mit kezdeni. Nem tetszik neki. Megriad.
A lány kérdésére - Hogy tetszem? – kétféle válasz lehetséges:
1. Bazmeg, Cinti, szedesd le, de hirtelen!
2. Hááát, nem rossz.
Cintia erre:
1. Kikaparja Laci szemét az új fegyverrel, és még inkább megszereti a körmeit.
2. A bóknak hála még inkább megszereti a körmeit.

    A dolgos hétköznapokban irodai admint végző Cintia újra megtanul gépelni, és egyre gyakrabban sikerül elkerülnie, hogy egyszerre három billentyűt nyomjon le. A cipzáras, gombos és patentos ruhákról lemond (akkor miben jár?), a pénztárcából nem tudja kivenni az aprót, ezért inkább mindig bankkártyával fizet. Az egy darab light joghurtot is a sarkiban. Innentől kezdve csak eldobható esszcajgot használ, mert a mosogatás idő előtt tönkreteszi a körmére varázsolt remekművet. Barátját elhagyja, mert az érzéketlen tuskó éjszakára be akarta fáslizni a kezét, nehogy kárt tegyen a fiúban alvás* közben.
A kiadások pedig egyre halmozódnak: Miután Linda szerint Cinti körmei bámulatosan gyorsan nőnek (a műköröm mintegy serkentőleg hat a saját köröm növekedési ütemére), kéthetente szükséges a körmöket tölteni. Ez 2400 forint, de csak azért ennyi, mert Cintia törzsvendég. (Lindánál mindenki törzsvendég.) S ha már ott van, igazán kipróbálhatna valami újat is a lány: pillangó alakú strasszokat, matricákat Cinti macskájának kicsinyített másával, esetleg Brad Pitt-tel. A díszítés összege 1600 forint, de hát ez már igazán nem oszt, nem szoroz, ha szépségről van szó.
Természetesen Brad Pitt jöhet, és a lány még nagyvonalú is, így felkerekíti a végösszeget 5000 forintra. Tíz Brad Pitt-tel pedig másnap még a gépelés is könnyebben megy.

*szex

    Magyarázat: Cintia az új, megnövekedett kiadások következtében leszokik a dohányzásról és a Bacardi Breezerről => egészséges lesz. Leszokik az evésről => vékony lesz. Fitten és egészségesen jobb eséllyel indul a férfiakért folytatott harcba, és ha szerencséje van, összetalálkozik egy olyan egyeddel, aki rajong a színes, hegyes műkörmökért. Vagy nem.

    Most egyelőre ne keressük az okokat és a miérteket. A lényeg, a végkövetkeztetés, a summázat, hogy a szimpatikus, fiatal pár úgy dönt, összeköti egymással az életét. Kitűzve a jeles nap dátuma, minden klappol, a vendégsereg száma is közelít a véglegeshez (a szűk családi kör körülbelül 74 főre gyarapszik, mert a Manyi nénit, a menyasszony egykori óvodástársának a nagynénjét nem lehet nem meghívni, ugyanis sértődős). A nagy esemény egyik fő buktatója az esküvői fotózás. Itt dől el, hogy a házasság szent intézményében ki lesz a fedélzetmester és ki az egyszemélyes mannsaft. Legalábbis ezzel lehet megnyugtatni a férfiakat, hogy kétesélyes a dolog, de az a nagy büdös valóság, hogy nem. Esélyük sincs. Ha ugyanis a férfi határozott fellépésének köszönhetően eléri, hogy az esküvői fotózás elmaradjon, a nő úgy megsértődik, hogy a férj élete hátralévő részében a „kiengesztelés” nevű játékot lesz kénytelen játszani. Ha pedig a nőnek sikerül meggyőznie a férfit az esküvői fotók létjogosultságáról és szükségességéről (az Evelinéknek is volt, nekem is kell), az ifjú ara kivirul, az ifjú vőlegény pedig 10 évet öregszik. Később próbálja bemagyarázni magának, hogy helyesen döntött a kérdésben, először önnön logikáját felhasználva, aztán az alkoholizálást segítségül hívva, végül mindenről lemondva, a (nézett és nem űzött) sportba, autókba-motorokba stb. (= általunk igencsak lenézett hülye-részeg-disznó-pasis dolgokba) fojtva bánatát.

    Tehát akkor a házasulandó felek közösen elhatározzák, hogy lesz esküvői fotózás.
Ehhez elengedhetetlenül fontos a profi esküvői fotós, aki a lenyűgöző részletekre, a kreativitásra, az emlékezetes pillanatokra és az önfeledt boldogságra fokuszál. A helyszínt előzőleg egyezteti az ifjú párral, ami vagy a Margit-sziget kies tájéka csobogóval, pázsittal, virágokkal, rengeteg zölddel; vagy a Gellért-hegy a városra nyíló lélegzetelállító panorámával; vagy a kastélypark szekérrel, lugassal, hordóval, esetleg pej paripával vagy szamárral. Rossz idő esetén pedig a kastély egyik impozáns szobája biedermeier berendezéssel és kristály csillárral.
A fotós első instrukciója az, hogy megörökítendő személyek viselkedjenek természetesen. A férfi zsebre vágja a kezét, aztán kontraposztba helyezkedik, amit sűrűn váltogat. Esetleg felveszi a „csak ezt éljem túl” arcot. A nő pedig alkalomhoz illően bepucsít és kidomborít, majd kacéran oldalra dönti a fejét.
A fényképész ezt látva inkább azt javasolja, hogy játsszanak faun-nimfás kergetőzőset, fa mögül kikukucskálósat:

 Az élet szekerén egymás mellett haladósat-jegygyűrű direkt jól látszósat:

 Aztán egy kreatív képet kattint, melynek témája: A feleség, aki tenyerén hordozza férj-urát:

 Majd egy keringőzős fotó csattan el, háttérben aloe verával és unatkozó vendégekkel (érdemes megfigyelni jobboldalt azt a srácot, aki nyomorában már moonwalkozni próbál):

 Panorámás képre is nagy az esély, naplementével, az ártatlanságot jelképező fehér rózsával, mely növény biztosan visszaköszön a vőlegény zakójának hajtókáján is:

 Végül pedig a kastélyszoba: A csillár csak jelzésértékű, de Napóleon kőkeményen betársul a programba, befigyel még egy böhöm szekrény és egy Ace Ventura-frizurájú kandalló is. A férfi pedig a nő vállába kapaszkodik, annyira frusztrálja a környezet:

    A fényképek elkészülnek, a fotós sok boldogságot kívánva eloldalog, a nő pedig 1 hét múlva felrakja wiw-re a képeket egy új albumba „Életem legszebb napja” címmel. A férj is feltölt önszántából (= közös megegyezés alapján) egy képet, de csak kis méretben, eldugva a többi profilkép közé. Két nap múlva leszedi, és nem érti magát, hogy volt képes ilyen pózokat produkálni.

Mentség: A nő viszont elégedett: nem véletlenül adott le 2 nap alatt 5 kilót, ment el manikűröshöz-kozmetikushoz-pedikűröshöz-fodrászhoz. A fényképeken álomszép, és sugárzik a boldogságtól. A többi nem számít.